Oroszország Ukrajna elleni agressziója az európai országokat arra kényszerítette, hogy az orosz energiahordozóktól próbáljanak megszabadulni és más beszerzési forrásokat, alternatív megoldásokat keressenek. Nagy beruházás-igényű és rendkívül költséges folyamatról van szó, de az eredmények már most is látványosak az Európai Unió országaiban.
Az Unió központi statisztikai hivatala (Eurostat) szerint 2021-ben még az értéket és a mennyiséget tekintve is jelentősen nőtt a tagállamok energiahordozó-behozatala. A 2023-as évben csökkenés figyelhető meg: az értéket tekintve 9,2 százalékos, a mennyiségben 3 százalékos visszaesés történt. A második negyedévre még tovább csökkent a behozatal, értékben 39,4, mennyiségben 11,3 százalékkal.
A kőolaj esetében tavaly év végén életbe lépett az orosz olaj tengeri úton történő behozatalának tilalma, majd 2023. február 5-én a finomított olajtermékekre vonatkozó embargó is élesedett.
Az intézkedések hatása már az első negyedévben megmutatkozott. A 2022-es évben még az orosz kőolaj tette ki az európai beszállítások 26 százalékát, 2023 első negyedévére ez 3,2 százalékra esett vissza. Emelkedett Norvégia, Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Líbia és az Egyesült Államok részesedése.
A földgáznál két szállítási módról beszélhetünk: csővezetéken vagy hajóval érkezhet a gáz Európába. A vezetékes gázszállítás olcsóbb és kényelmesebb, de az EU a cseppfolyós gáz iránt is azonnali érdeklődést mutatott, és a háború kitörése után nagyon hamar meg is indult a világ különböző pontjairól a cseppfolyós gáz szállítása.
A cseppfolyós gáz fogadásához a már korábban is létező európai LNG-terminálok mellé újak épülnek, az orosz gázvezetékek helyett pedig új vezetékek kiépítése kezdődött.
Az infrastruktúra a cseppfolyós gáz esetében bonyolultabb és költségesebb, a szállítás is nehézkesebb, viszont a tárolási költség nem magas és a technológia fejlődésével hosszú távon tervezhető a beszerzés. Az sem mellékes, hogy az LNG (liquefied natural gas – cseppfolyós gáz) szállítása 4000 km-en túl már gazdaságosabb, mint a vezetékes gázé.
Oroszország 2022 első negyedévében még az EU legnagyobb vezetékes gázszállítója volt 38,8 százalékos részesedéssel. Norvégia követte 38,1 százalékkal. 2023 első negyedévére Oroszország részesedése 21 százalékponttal csökkent, Norvégia pedig 8 százalékponttal előbbre lépett, követte Algéria és az Egyesült Királyság.
Oroszországból cseppfolyósított földgáz is érkezett korábban, 2022 első negyedévében még 18,1 százalékát tette ki az európai vásárlásnak. Azóta 5 százalékponttal esett vissza az orosz LNG szállítás. Feljött közben Norvégia, Katar, az Egyesült Királyság és Algéria. Ezen országok részesedése még tovább nőtt a második negyedévre.
Az Amerikai Egyesült Államok az EU legnagyobb cseppfolyósgáz-beszállítója, 48,6 százalékos volt a részesedése. 2023 első negyedévére meglehetősen visszaesett, több mint 8 százalékpontott vesztett az Egyesült Államok az európai piacból. A második negyedévre még tovább csökkent az amerikai LNG-szállítás.
Kevésbé tűnik megalapozottnak tehát az a Magyarországon gyakran hangoztatott állítás, amely szerint a drága amerikai palagáz felé volt kénytelen fordulni Európa. Amiből egyes politikusok azt próbálják kimutatni, hogy az orosz agresszió Amerika érdeke volt az európai LNG-vásárlás kikényszerítése végett.
Földgáz tekintetében az egyéb országok között a legjelentősebbek Omán és Nigéria.
Cseppfolyósított földgázt szállító tartáyhajó a lengyelországi Świnoujście LNG-terminálnál (Fotó: Shutterstock)
