Bár Szerbiában csökkenni kezdett az infláció, még mindig a legmagasabbak között van Európában. Az inflációs trend mozgatórugója az élelmiszerárak növekedése volt, ami 2023 júliusában éves viszonylatban 21,1 százalékos növekedést jegyzett – derül ki a Világbank nyugat-balkáni gazdasági jelentéséből, írja a Nova Ekonomija.
A Világbank jelentése szerint Szerbiában irgalmatlanul magas az infláció, amely később kezdett csökkenni, mint Közép-Kelet Európa más, hasonló helyzetű országaiban. A fogyasztói árindex mértéke, azaz a háztartások szükségleteinek kielégítése érdekében megvásárolt áru- és szolgáltatáskosár átlagos árváltozása márciusban 16,2 százalékos csúcsértéket ért el, ami a fogyasztói árindex mérésének kezdete, vagyis 2007. óta mért legmagasabb szerbiai inflációt jelenti.
Az áremelkedés ütemében még mindig élen jár Szerbia
„A szerbiai infláció elsősorban az élelmiszerárakkal van összefüggésben, amire senki sem számított, mert nagy termelők és nagy élelmiszerexportőrök vagyunk. A Kereskedelmi Minisztérium elemzései alapján úgy tűnik, hogy bizonyos nem piaci és nem kereskedelmi tényezők vezettek ehhez az aránytalan árnövekedéshez régiónkhoz és a kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva” – mondta Lazar Šestović makroközgazdász.
A nemzetközi energiaárak Szerbiára is átgyűrűztek
„Ez az importált infláció, ami minket is elért. Szerbia szabályozza az energiaárakat, kis késéssel korrigálják, és ez az egyik oka annak, hogy az infláció csúcspontja később érződött” – mondta a szakember.
Biztató, hogy a vártnál jobban zárult a mezőgazdasági szezon
„Mivel a mezőgazdasági szezon végül nem volt olyan rossz, reméljük, hogy az élelmiszerárak gyorsabban kezdenek csökkenni. Másrészt meg kell nézni, hogy a közelmúltban bevezetett jövedéki adóemelések milyen hatással lesznek” – mutat rá Šestović.
A jelentés szerint a Világbank Szerbiában 2023-ban 12,4 százalékos, 2024-ben 5,3 százalékos, 2025-ben pedig 3,5 százalékos átlagos inflációra számít.
