A falu alapításáról emlékeztek meg szombaton Bácsgyulafalván, a nyugat-bácskai település idén 140 éves.

Annak idején 17 bánáti faluból – ahol is az ott élőket veszélyeztette a kiáradó Bega és Aranka folyó – mintegy 500 magyar család indult útnak, hogy olyan helyen telepedjenek le, ahol jobb körülmények adottak a földműveléshez és ahol árvíz nem fenyegetheti őket. Az ideérkezők leszúrt karójáról, a település házhelyeinek, portáinak kimérésének napjáról, Karóünnepnek elnevezett rendezvény hálaadó szentmisével kezdődött, amelyet kegyeletadás követett a helyi temetőben. Az egybegyűltek koszorút helyeztek el Sipos György, a betelepülők vezérének sírjánál, és Nagy József, a falu első tanítójának sírjánál. Egyes források szerint a Szajánból érkezett tanító egyszemélyben 417 gyermeket kezdett el tanítani. A temető központi keresztjénél is gyertyát gyújtottak, ezzel emlékezve minden olyan ősre, akinek valamilyen formában kötődik a faluhoz.

A délután további részében kiállításon és művelődési műsoron vehettek részt az érdeklődők. A kiállítás négy téma köré szerveződött. Fényképeket állítottak ki a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület életéből, kiemelve a jubileumokat, a színjátszó kör 10 éves jubileumát és a magyarországi Tápé településsel fennálló kulturális kapcsolat 20 éves évfordulóját. Az 1911-ben alakult tűzoltó egyesület régi tárgyi emlékeit is megtekinthették az odalátogatók, valamint az egyesület legújabb tárgyait is, a nemrégiben szerzett serlegeket, okleveleket is. Kiállítottak egy régi iskolapadot is a helyi iskolából nagyon régi osztálynaplókkal együtt, valamint a Kovács István által alapított dohánymúzeum tárgyaiból is láthattunk egy válogatást. A falu múltjának szerves része volt a dohánytermesztés, és a dohánytermesztés járult hozzá, hogy a település fejlődésnek indulhatott.

A színházteremben színes művelődési műsortadtak a helyi és a más településekről érkezettek. A helyi RONTOM BONTOM ALKOTOM gyermekszínjátszó csoport a Petőfi évforduló kapcsán Veres István írásából Petőfi pozsonyi mesék címmel adott elő történeteket Vörös Imelda rendezésében. A bácsgyulafalvi gyermekszínjátszás az egyesület berkein belül is évfordulót ünnepel, a faluban 10 éve lehet színjátszást tanulni nyaranként táborszerűen, majd következnek a bemutatók, a fesztiválok, a szemlék. A bácsgyulafalvi ÁKOMBÁKOM (korábbi színjátszó csoport) és RONTOM BONTOM ALKOTOM gyermekszínjátszó csoport számos hazai és külföldi fesztiválon szerepelt már sikeresen, egyebek mellett már három alkalommal képviselhették Magyarországon a vajdasági magyar gyermekszínjátszást a Weöres Sándor  Országos Gyermekszínjátszó Találkozó és Fesztiválon. Háromszoros első helyezettek lettek a bácskossuthfalvi gyermekszínjátszó fesztiválon. Három alkalommal szerepelhettek a temerini tartományi szintű Májusi Találkozások elnevezésű fesztiválon is. Idén ezen a fesztiválon az előkelő második helyet érdemelte ki a csoport a színészi különdíj mellett. A bábos műfaj terén pedig idén nagy sikert söpörtek be a Bűvös Bábos Fesztiválon Veszprémben. A csoportokat ezekhez a sikerekhez Vörös Imelda segítette hozzá, aki a darabokat rendezte és nyaranta vezette a táborokat.

A művelődési műsor további részében felléptek a bácsgyulafalvi citerások és a falu néptánccsoportja, valamint egy verset hallhattunk és egy videós összeállítást láthattunk Makó Erzsébet gyűjtéséből, továbbá a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület, a szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület és Tápai Hagyományőrző Egyesület előadói. A tápéi egyesülettel szintén jubileumot ünnepel a falu, ugyanis idén 20 éve annak, hogy a Tápai Hagyományőrző Egyesület és a bácsgyulafalvi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület kulturális együttműködést kötött.

A napot egy ünnepi vacsora zárta a helyi tűzoltó egyesület termében.

A Karóünnep a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a bácsgyulafalvi Helyi Közösség közös szervezésében valósult meg. Támogatói voltak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Tartományi Oktatási Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi- Nemzeti Közösségi Titkárság.