A hatvanéves nagykikindai Dobrivoj Martonoši Boba munka tekintetében kevésbé szerencsés, a nyereményjátékokat illetően azonban már többször is rámosolygott a szerencse.

Ő az, akiről írtunk, hogy a „Vedd el a nyugtát és nyerj” játék őszi fordulójának harmadik sorsolásán egy kétszobás lakást nyert Újbelgrádban.

A férfi a Nova televíziónak azt mondta, „tanügyesként mindig nagy problémát jelent számára, ha hirtelen sok pénze lesz, mert ehhez nincs hozzászokva” és azt is üzente, hogy az, aki játszik, nyer is, ő pedig ebben ráadásul biztos volt.

– Ha hiszik, ha nem, két hete azt mondtam a feleségemnek: Biztos, hogy nyerni fogunk lakást, mivel én munkanélküli vagyok. Valahogy be kell hoznom a veszteséget és ez tényleg meg is történt, hiszen ha én valamit megígérek, azt be is tartom. Úgy vélem, létezik egyfajta csoda-elmélet, és a nehéz élethelyzetekben hihetetlen csodák történnek, úgy mint ahogy ez velem is történt. Munkám nincs, de kaptam egy értékes ingatlant Szerbia fővárosában – nyilatkozta Boba.

A kikindai férfi megközelítőleg kétszáz számlát küldött be a játékba, a nyertes nyugta, amivel lakástulajdonossá vált, 2214 dinárra szól.

Boba már évek óta részt vesz a nyereményjátékokban, mert mint mondja, aki játszik az nyer is. Az első ilyen az volt, amikor a nyolcvanas években megnyerte az ötöslottót, és akkor úgy gondolta, a szerencse mellé állt az efféle játékokban.

Amikor egyik barátnője a Facebookon üzenetet küldött, hogy ő az a kikindai Dobrivoj, aki megnyerte a belgrádi lakást, először meglepődött, mert nem is tudta, hogy aznap is van sorsolás.

Azt még nem tudja, mit kezd a lakással, de mint mondja, nem kis dolog a fővárosban lakástulajdonosnak lenni.

A tanítói végzettségű Boba harminc évet töltött el a tanügyben, ebből húsz évig igazgatóként dolgozott. Aztán, miután lejárt a tisztsége, munkaerőfelesleggé nyilvánították és utána már nem kapott állást.

– Az életem egy hosszú történet. Töröktopolyán, majd Tiszahegyesen voltam általános iskolai igazgató. Amikor lejárt a mandátumom, munka nélkül maradtam. Sajnos sehová sem kellettem. Pedig én szívemből-lelkemből szeretem a tanári munkát. Nagyképűen még azt is kijelenthetem, hogy értek is hozzá. Izraelben, Szlovéniában, Svájcban is jártam különféle pedagógus-továbbképzésen, és úgy gondolom, e tekintetben igazán szakképzett vagyok. Szeretném ezt a munkát folytatni, mert úgy gondolom, még mindig hasznos tudok lenni a társadalom számára – mondta a férfi és hozzátette, ha válaszút elé állítanák, hogy a lakást választja-e, vagy újra tanítson, akkor nagyon meggondolná a dolgot és lehet, hogy inkább az utóbbit választaná.

Dobrivoj Martonoši Boba (Fotó: Nova/Magánarchívum)