A „Crta” szervezet szociális központokban uralkodó politikai nyomásgyakorlásról készült kutatása szerint az ott dolgozó emberekre óriási nyomás nehezedik, mivel sokaknak folyamatosan bizonyítaniuk kell párthűségüket, például úgy, hogy az egyszeri állami segélyeket vissza kell adniuk a pártnak – áll a kutatásban.
Danilo Vuković, a kutatás szerzője, a Jogtudományi Kar egyetemi tanára az N1-nek elmondta, hogy ez a kutatás először foglalkozott a legszegényebb polgárok közintézményeken, elsősorban szociális központokon keresztül történő politikai zsarolásával.
Az elmúlt 10 évben a pártok zsarolták a közszféra tisztségviselőit, hogy a pártoknak dolgozzanak, vegyenek részt a párttevékenységben, szavazzanak átláthatóan, vagyis hogy sértsék a titkos szavazás elvét
– mutatott rá Vuković. Elmagyarázta, hogy ezt a struktúrát, amely visszaél a hatalmával, úgy kell elképzelni, mint egy piramis alakú építményt, amelynek tetején az önkormányzat elnöke vagy a párt valamely magas rangú tisztviselője van, aki közvetlen kapcsolatban van a szociális központ igazgatójával, aki folyamatosan zsarolja a határozott idejű szerződéssel vagy ideiglenes, alkalmi szerződéssel dolgozó alkalmazottakat. Bevallásuk szerint a megzsarolt alkalmazottak az egyszeri anyagi juttatásokat olykor részben vagy egészben vissza kell hogy adják a pártnak.
Nem tudjuk, hányan és mennyi pénzt adtak vissza, de ez cáfolhatatlanul bebizonyosodott
– mondta a felmérés készítője. A közszféra hierarchiájában szörnyű cenzúra uralkodik.
A közszféra az az elv szerint működik, hogy maradj csendben, ne haragudj, ne kelts vitát és várd meg, amíg elmúlik. Tudjuk, hogy a közszférában tekintélyelvű kultúra van, de ezt most megerősíti a kormány éléről érkező tekintélyelvű kultúra
– mutatott rá az egyetemi tanár, aki szerint ha a kormánypárt közintézményeket használ saját céljaira, akkor azzal azt üzeni az állampolgároknak, hogy ne forduljanak az intézményekhez és ne politizáljanak. Jovana Đurbabić a Crta szervezettől azt mondja, hogy a politikai nyomás a politikai kultúránk jellemzőjévé vált, ami elfogadhatatlan.
A kutatás kimutatta, hogy az állam visszaél polgárai szegénységével. Szerbiában félmillió ember él a szegénységi küszöb alatt, és másfél milliót fenyeget a szegénység, és így is helyet találnak a visszaéléseknek és a manipulációnak
– mondja Đurbabić. Kiemelte, hogy ezekről a visszaélésekről nem mindenki tud feljelentést tenni, ahogy azt a szabadkai Anka Kašiković tette, aki emiatt munkahelyi pszichoterror áldozatává vált.
Nem mindenkinek van lehetősége erre, bátorság kell hozzá
– hangsúlyozta a Crta munkatársa.
