A hosszú bírósági eljárás, és az alacsony kártérítés csak néhány ok, amiért a szerbiai betegek és hozzátartozóik úgy döntenek, hogy inkább nem jelentik fel az orvost a hanyag egészségügyi ellátás miatt.

Hajrija Mujović Zornić, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa és a Szerbiai Egészségügyi és Orvosi Jogi Ügyvédek Szövetségének (SUPRAM) alelnöke a Danasnak elmondta, az orvosok elleni jogi eljárások akár évekig is eltarthatnak.

Nálunk a probléma az, hogy a lakosság, valamint a sérült betegek a felelősségrevonást kizárólag bűncselekményként, valamint az orvosok büntetőjogi felelősségén keresztül érzékelik, a fejlett országokban azonban ez inkább anyagi felelősség, tehát pereskedés. Ott ugyanis más a felelősség felfogása. A büntetőeljárást nem hivatalból  folytatja le az ügyészség, azok pedig sokáig tartanak, hiszen gyakran a szakértelem is vitatott, ellentmondás van a szakértői megállapítások között, és nehéz szakértőt találni. Így ezek az eljárások több évig is elhúzódhatnak, ami jogi szempontból, de a károsult szempontjából is elfogadhatatlan. Gyakran használják az elévülést, halogatást

– magyarázza a Danas című lap interjúalanyahozzátéve, hogy az orvosi jog számos szabályát nem értik megfelelően.

Probléma az is, hogy nincs egységes bírói gyakorlatunk arra, hogy a bíróságok hasonló ügyekben hasonlóan járjanak el. A kártérítési, és a jogi védelmi rendszer eléggé elbátortalanítja a betegeket a pereskedéstől. Előfordulhat az is helyenként, hogy hatalmas a kár, míg másoknál minimális. Nagy az ingadozás a bírósági határozatok minőségét illetőleg is. A betegek mindig megkérdezik, hogy érdemes-e belekezdeni a perbe, költséghatékony-e, van e értelme annaak, hogy ilyen traumát elszenvedjünk, és lefolytassuk ezeket az ügyeket, úgy, hogy nem biztos, hogy kapunk a végén valamit.

– mutat rá Mujović Zornić. Hozzátette, hogy a kártérítés mértéke is konkrét esetektől függ.

Kisebb egészségkárosodás, valamint helytelen bánásmód miatt, amennyiben a beteget nem értesítették, vagy veszélybe került, a kártérítés mértéke 100 000 dinár, jogsértés esetén 500 000 dinár. Haláleset kapcsán 900 000 dinárig kapható kártérítés. Bár ez nem kevés, érezhető, hogy nagy az aránytalanság aközött, amit a károsult kér, és amit a bíróság ítél oda.

– mondja Hajrija Mujović Zornić. A problémák között említi, hogy az orvosok felelősségére vonatkozó bírósági döntések nem átláthatóak és nehezen elérhetők.

A megszerzett legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben Szerbiában 235 büntetőeljárást indítottak orvosok ellen hanyag kezelés miatt. 2013 óta gondatlan bánásmód miatt 21 egészségügyi dolgozót ítéltek el, köztük hetet börtönbüntetésre, a többieket próbaidőre és pénzbüntetésre ítéltek. A Szerbiai Orvosi Kamara díszbírósága előtt a megalakulás óta eltelt első hét és fél évben 54 fegyelmi intézkedést szabtak ki az orvosokra.

Bár az orvosok ellen 924 kérvényt nyújtottak be a becsületbírósághoz, csak 120-at dolgoztak fel, mert 385 nem felelt meg a formai követelményeknek, ugyanennyit alaptalanul elutasítottak.