Szerbia a vezető Európában légszennyezés miatti korai halálozások tekintetében. Vladimir Đurđević professzor a CINS-nek adott interjújában elmondta, hogy Szerbia az egyik legrosszabb helyen áll Európában a légszennyezettség miatti korai halálozások tekintetében.
Azok, akik foglalkoznak a fejlettebb országok közegészségügyével, valamint azzal a légszennyezés problémáján keresztül teszik azt, azok amikor azt látják, hogy hazánkban évente 10 000 ember hal meg a légszennyezés miatt, akkor úgy gondolom ők mindkét kezükkel keresztet vetnek. Ebben a világban ez elfogadhatatlanul nagy szám, egy olyan szám, aminek szó szerint fel kellene hívnia a figyelmet, meg kellene húznia minden vészharangot, látni kellene azt ez által, hogy valami komolyan nincs rendben
– mondta a professzor. Míg a szerbiai levegőminődés állapotáról szóló legfrissebb éves jelentés ismét megerősítette, hogy a levegő több helyen szennyezett, a listáról a főváros sem maradt le, hiába mondja a választási kampányban az illetékes, hogy a főváros levegőjének minősége jobb, mint 2011-ben.
A Környezetvédelmi Ügynökség (SEPA) legfrissebb levegőminőségi jelentésében azt írták, hogy más európai városokhoz képest 2022-ben Belgrád levegője közepes minőségű volt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Szerbia a levegőminőség tekintetében az európai országok listájának végén van, és hazánk levegője legalább 50 százalékkal rosszabb minőségű, mint az Európai Unió legrosszabb országai
-tette hozzá Đurđević. Arra a kérdésre, hogy a jelentés miként sugallja az ellenkezőjét, Đurđević azt mondta a CINS-nek, hogy szerinte „a jelentés fejezete azért készült, hogy hamis reményt keltsen az emberekben, hogy talán a levegő minősége nem is olyan rossz”.
Az IQAir World Air Quality Report-ra hivatkoznak, ami egy magánalkalmazás. Az egyetlen, akivel versenybe tudunk szállni, az Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia. Megállás nélkül váltogatjuk őket, de soha nem fordul elő, hogy ez a három ország ne lenne óriási lemaradásban az összes többi európai országhoz képest
-mondta Đurđević.
Évek óta veszélyes a levegő Szerbiában
A levegő minősége évek óta rossz Szerbiában, ráadásul az úgynevezett lebegő PM10 részecskék is megjelentek, amelyek közvetlenül behatolnak a tüdőbe, valamint rontják a szív-és tüdőbetegek állapotát is. A jelentés adatai azt mutatják, hogy 2022-ben több nehézfém származék, valamint arzén is volt ezekben a részecskékben, különösen Belgrádban.
A PM részecske olyan, mint egy golyó, amiben lehet bármi, kén, arzén, ólom. Ha a PM részecskék kis része is arzént tartalmaz, már ez is rákkeltő lehet. Az emberek azt hiszik, hogy ez Belgrádot nem érinti, de ellenkezőleg, Belgrád a szélsőséges ipari légszennyezés epicentrumában van
– mutat rá Đurđević. Azonban a szennyezett városok listáján több szerb város is szerepel.
Nagy probléma, hogy sok helyen, még városokban is a kazánok fűtőolajjal működnek, ami a legkevésbé környezetkímélő tüzelőanyag.
-értékelte a CINS-nek. A professzor hozzátette, hogy a nagyobb nyugat-szerbiai városok amellett hogy nagy szennyező központok mellett vannak még medencében is helyezkednek el. Itt pedig könnyebben halmozódik fel a szennyezettség.
Arra a kérdésre, hogy a professzor hogyan kommentálná a kormány kijelentését, miszerint idén mindössze 24 nap volt megnövekedett légszennyezettség Belgrádban, míg 2011-ben körülbelül ötszöröse volt ennek a mennyiségnek, Đurđević azt mondta, hogy
a Környezetvédelmi Minisztérium szelektív információkat használ, és nem a körülmények objektív értékelését alkalmazza, amikor arról beszél, hogy Szerbiában ma jobb a levegő minősége, mint tíz évvel ezelőtt – ami távol áll az igazságtól.
A még folyamatban lévő 2023-as év adatai pedig pontatlanok, hiszen november és december még nincs benne a mérésben, holott ez általában a légszennyezési időszak csúcsa.
A megfigyelés egy objektív módja az, ha figyeljük a szennyezés miatti halálozásokat egy országban. Amennyiben valóban csökken a légszennyezettség, úgy ennek a számnak is csökkennie kellene. 2020-ban hivatalosan ez 14 ezer fő volt, tehát látható, hogy nincs szisztematikus javulás a levegő minőségében
– mondja. Hozzátette, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség medin becslése a 14 ezer, míg az ő becslésük 11 ezer, ám ez a különbség nem lényeges.
Szerbia a legrosszabb helyen áll a légszennyezés miatti korai halálozások tekintetében Európában
– mutatott rá Đurđević.
