Több száz újabb ingatlan kisajátítását tervezi a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott egy javaslatot, amely szerint újabb ingatlanok kisajátítására van szükség a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséhez – adta hírül a Népszava.
Mint idézi a lap, „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a beruházásra vonatkozó kormányrendeletet, ám ennél több részlet az indoklásból és a hatásvizsgálati lap sem derül ki. Az viszont kiderült, hogy 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek véglegesítésekor újabb módosításokra lesz szükség.
A dokumentum ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek.
A kisajátítandó területek jóformán fele Budapesten található Ferencvárosban, Pesterzsébeten és jobbára Soroksáron.
Utóbbi esetében több külterületi ingatlan is érintett, míg az előbbieknél csak belterületiekről van szó. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanokat is említenek. A lap kérdésére az illetékes tárca azt közölte: „a vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel.
Az ÉKM emellett azzal érvel, hogy a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók. A lap a korábbi eljárások alapján arra jutott, hogy a kisajátított ingatlanok fejében sok jóra nem számíthatnak a tulajdonosok.
Korábban Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön volt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között volt.
Mint arról november elején beszámolt az RTL, az optimista szerb elnök szerint 2026-ra megépülhet a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakasza. Szeptember végén ezzel szemben arról írt a magyar sajtó, hogy nem tudják befejezni a vasútvonal építését a kínaiak, mert nem tudnak megépíteni egy szükséges rendszert az európai szabványok szerint. A VSquare korábbi értesülései alapján a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, Orbán Viktor részben ennek tisztázása miatt utazott nemrég Kínába.
