Naponta ezer gyerek hal meg a világon a rossz higiéniával összefüggő betegségekben, mert nincs egészségügyi vécéjük – figyelmeztet az UNICEF.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a világ népességének körülbelül a felét fenyegeti halálos betegség emiatt. A rossz egészségügyi feltételek miatt előfordul, hogy a hulladék szennyezi az ivóvizet, ami kolerához és más halálos betegségekhez vezet. Míg néhány országnak, például Indiának sikerült javítania a higiéniai állapotokon, az éghajlatváltozás további kihívásokat hoz létre a világ különböző részein. 2013-ban az ENSZ november 19-ét a vécé világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a globális higiéniai válságra.
A konfliktusövezetekben élő gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel halnak meg rossz higiéniával összefüggő betegségekben, mint erőszakos cselekedettől, figyelmeztet az UNICEF. Becsléseik szerint évente körülbelül 400 000 öt éven aluli gyermek – naponta körülbelül 1000 – hal meg olyan betegségekben, amelyek megelőzhetők lennének, ha több ember jutna biztonságos ivóvízhez és jobb higiéniához.
Afrikában a lányok körülbelül fele abbahagyja az iskolát, mert nem jut vécéhez, ami növeli a szexuális zaklatás kockázatát. A legnagyobb kihívásokkal a szubszaharai Afrika, Dél-Ázsia és Óceánia országai néznek szembe az ENSZ adatai szerint. Bár az elmúlt két évtizedben több mint kétharmadával csökkent világszerte azoknak a száma, akik a szabadban ürítenek, még mindig mintegy 419 millió ember számára továbbra is a természet és a nyilvános helyek jelentik az egyetlen elérhető „vécét” – figyelmeztet a WHO. Nigéria, Afrika legnépesebb országa áll az élen – 46 millió ember, ami az ország lakosságának körülbelül 23 százaléka, ürít a szabadban. Körülbelül 95 millió nigériai nem fér hozzá az alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz, ezért az ország gyakran küzd kolerajárvánnyal. Ezt a betegséget számos fejlett országban sikerült felszámolni a szennyvíz- és víztisztító rendszerek bevezetésével.
Míg a világ lakosságának fele egészségügyi vécé nélkül él, a Balkán nagy részét szennyvízhálózat fedi a Világbank adatai szerint. Európa egyik legszegényebb országában, Albániában szinte a teljes lakosságnak hozzáférése van az alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz, ami azt jelenti, hogy a háztartásoknak nem kell közös vécét használniuk.
A Balkánon több száz iskolában azonban még mindig nincs egészségügyi vécé, a Batut Közegészségügyi Intézet legfrissebb, 2018-as jelentése szerint Szerbiában körülbelül 100 iskolában nincs vécé vagy öblítési lehetőség.
Az UNICEF új jelentése szerint a világon minden harmadik gyermek – körülbelül 739 millió – a világ vízben szegény részein él. A klímaváltozás miatt a víz a jövőben még értékesebb erőforrássá válhat. Bár a kevés vizet vagy vizet egyáltalán nem használó vécék potenciális megoldást jelentenek a világnak a vízhiány által sújtott részein, egyelőre drága befektetésnek számítanak. Szakértők szerint az ilyen technológiák fejlesztése az elkövetkező években prioritássá válik, mert a klímaváltozás a szegény és a gazdag országokat egyaránt érinti.
