Beszéltem Szerbia elnökével a közelmúltban az észak-koszovói feszültségekről és a békés környezetet garantáló KFOR békefenntartó misszió további fontosságáról, és ezt az ENSZ-mandátum keretein belül is folytatjuk – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Aleksandar Vučić szerb elnökkel tartott találkozóját követően.
Mint hozzátette, felelősségre kell vonni azokat, akik végrehajtották a koszovói támadást.
„Üdvözöljük, hogy Szerbia kész együttműködni ebben. A szeptemberi incidens után megerősítettük jelenlétünket, készen állunk a béke megőrzésére. Mindkét oldalra számítok ebben. Azt mondtam Vučićnak úrnak, hogy a szerb hadsereg közigazgatási vonal közelében való összevonása nem segít. Támogatom a Szerb Községek Közösségének (ZSO) megalakulását, mert ez lenne a záloga a kapcsolatok normalizálásának, és felszólítom Belgrádot és Pristinát, hogy vegyenek részt, mert ez az egyetlen út a békéhez és a stabilitáshoz” – mondta Stoltenberg, írja a Danas.
Vučić szerb elnök kijelentette, hogy beszélgetésük több mint másfél órán át tartott. Hangsúlyozta a KFOR-ral való együttműködés fontosságát abban a reményben, hogy ez biztosítja a koszovói és metóhiai szerb nép biztonságát.
„Stoltenberg úr azt mondja, hogy a KFOR azért van, hogy biztosítsa a koszovói közösségek biztonságát, de kiemelném, az albánokat soha nem támadták meg, csak a szerbeket, különösen 2008 után, és főleg azóta, hogy Albin Kurti van hatalmon” – mondta Vučić.
A Nyugatot csak Banjska érdekli
A szerb elnök tájékoztatta Stoltenberget arról, hogy az elmúlt évben hány szerb hagyta el Koszovót a pristinai hatalom rossz bánásmódja miatt.
„Úgy tudom, a Nyugatot csak Banjska érdekli, és még korábbról Zvečan, vagyis a KFOR-tagokkal folytatott verekedés. Azt kell mondanom, hogy mi másképp látjuk a történteket, de jól értjük, hogy mik a Nyugat és a NATO követelései” – szögezte le Szerbia elnöke. Hozzátette, a Szerb Hadsereg soha nem lépte túl hatáskörét, és Szerbia dolga eldönteni hova telepíti hadseregét.
Banjska azután történt, hogy „egyesek becsapták Szerbiát”
„Az USA és az EU képviselői 2021. decemberében nyilatkozatot írtak alá arról, hogy a barikádozásban részt vevők ellen nem indul eljárás. Aztán jöttek az albán különleges erők, akiknek nincs mit keresniük Koszovó északi részén. Ezzel nem értünk egyet, és törvényünknek és jogszabályainknak megfelelően azokat tesszük felelőssé, akik részt vettek a banjskai támadásban” – mondta Vučić.
Bejelentette, hogy kérést fog intézni a kormányhoz, hogy fontolja meg a NATO-val és más partnerekkel közös gyakorlatok folytatását.
Nem lesz ZSO, sem felelősségre vonás?
Vučić a találkozón elmondta a NATO-főtitkárnak, hogy a szerb községek közösségét (ZSO) várhatóan semmilyen formában sem fogják létrehozni a koszovói illetékesek, arra a kérdésre pedig, hogy felelősségre vonnak-e valakit a szerbek kiűzése miatt, azt felelte, hogy soha senkit nem vonnak felelősségre, és nyomozás sem folyik az ügyben.
Amikor Stoltenberget arról kérdezték, hogy a NATO tervez-e lépéseket a szerbek biztonságos környezetének biztosítására a közelmúltbeli fegyveres támadások után, azt válaszolta, hogy a NATO feladata minden ember védelme, de a NATO nem a rendőrség vagy az EULEX.
„Fontos megérteni, mit csinál a NATO Koszovóban, és mi a felelősségünk. Tekintettel a feszültség növekedésére, növeltük az erők számát” – magyarázta a főtitkár.
A koszovói szerbek nem fognak szavazni.
„Előre tudom, mi fog történni. Kurti, mivel segíteni akar néhány embernek a választási folyamatban, azt fogja mondani, hogy északon és délen sem lesznek választások. A koszovói szerbek nem fognak szavazni” – hangsúlyozta Vučić.
Jens Stoltenberg és Aleksandar Vučić (Fotó: Beta/Miloš Miškov)
