Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint Szerbiában csaknem 15 ezren haltak meg 2021-ben a finom részecskékkel történő légszennyezés miatt. Az európai légszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásának értékelése során a három legnagyobb szennyezőanyagot vették figyelembe – a finom PM2,5 szálló port, a nitrogén-dioxidot és az ózont – összegzi az N1. Az EEA jelentése szerint a PM2,5-részecskék által okozott levegőszennyezés 2021-ben 14 850 ember halálát okozta Szerbiában. További 1620 ember halálát a nitrogén-dioxid, 740 halálesetet pedig az ózonszennyezés okozta.
A vizsgált évben az Európai Unióban a PM2.5 finomszemcsés szennyezettség jóval az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szint felett maradt. Az EEA legfrissebb becslése szerint mintegy 253 000 haláleset elkerülhető lett volna az unióban, ha a finom részecskék koncentrációja megfelelt volna a WHO ajánlásainak. Az Európai Unióban 2021-ben 52 000 ember halt meg nitrogén-dioxid szennyezés következtében, és a túlzott ózonszintnek való rövid távú kitettség 22 000 halálesethez vezetett.
2005 és 2021 között az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag, a finom szálló por miatti halálozások száma 41%-kal csökkent az EU-ban, de továbbra is a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb kockázatot az európaiak egészségére, különösen városokban. „A légszennyezésnek való kitettség bizonyos betegségeket, például tüdőrákot, szívbetegséget, asztmát és cukorbetegséget okoz vagy súlyosbítja is azokat az új egészségügyi hatásvizsgálatok szerint” – áll az EEA közleményében.
Virginius Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa elmondta, hogy az EEA adatai azt mutatják, hogy továbbra is a levegőszennyezés a legnagyobb környezeti-egészségügyi probléma.
„A jó hír az, hogy a levegőtisztaság-politika működik, és levegőnk minősége javul, de még mindig csökkentenünk kell a szennyezés mértékét” – jelentette ki Sinkevičius.
Illusztráció: Pixabay
