A közérdekű adatok biztosának, illetve az adatvédelmi biztosnak az irodája közölte, nincs jogalapja, hogy reagáljon a Szerb Haladó Párt (SNS) telefonközpontjával kapcsolatos ügyre.

Hozzátette, nincs alapja, hogy a személyes adatokkal történő lehetséges visszaélés miatt – emiről korábban a Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) számolt be – eljárást indítson.

– A megjelent szövegből nem lehet megállapítani, hogy a polgárok adatait tartalmazó listák a párttagság, vagy szimpatizánsok adatbázisából származnak-e, amilyenekkel minden politikai párt rendelkezik, vagy pedig valamely más adatbázisból, ezért nincs jogalapja, hogy az adatvédelmi biztos ebben a konkrét esetben reagáljon – közölték a CINS kérésére az adatvédelmi biztos irodájából.

Mi is írtunk arról, hogy A CINS újságírója korábban beépült a Szerb Haladó Párt telefonközpontjába, ahol számos szabálytalansággal szembesült. Egyebek közt arra is fény derült, hogy a központban olyan polgárok adataival is rendelkeznek, akik nem az uralkodó párt tagjai és nem is szimpatizánsai. Ráadásul olyan érzékeny adatok is a birtokukban vannak, mint a személyi szám (JMBG), lakcím és savazóhely, amiről a portál fotókat is közzétett.

Hetente huszonötezer euró megy a bérkommentelőknek

Rodoljub Šabić korábbi adatvédelmi biztos azonban más véleményen van. Mint mondja, az, hogy nem lehet tudni, honnan származnak az adatbázisok, nem ok arra, hogy ezt ne vizsgálják ki.

– Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy ez olyan adatbázis lehet, ami nem olyan módon keletkezett, mint általában a politikai pártok magyarázni szokták az adatgyűjtést: ajtótól ajtóig akció során, standokon, pártrendezvényeken, vagy konferenciákon – mutatott rá Šabić.

Hozzátette, az adatvédelmi biztos ellenőrizheti, hogy az SNS a polgárok személyes adataikat az intézményektől kapta-e meg.

– Ebben az esetben a gyanú megalapozott, az adatvédelmi biztosnak pedig nemcsak jogalapja van, hogy lépjen (a telefonközponttal kapcsolatosan) és megtiltsa az adatok további használatát, hanem még az ügyészség felé is léphet – magyarázta Šabić és rámutatott, amennyiben a gyanú beigazolódik, akkor az ügyésznek is reagálnia kell, hiszen a személyes adatok illetéktelen gyűjtése bűncselekmény.

Értékelése szerint a jelenlegi adatvédelmi biztos jogértelmezése „keskeny és merev”, és a legkevesebb az lenne, hogy ellenőrizze a felmerült gyanút.