A kínai China Railway Signal & Communication (CRSC) építheti ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal vonatbefolyásoló rendszereit – írja a VSquare hírlevele. A Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítéséről 2015-ben egyezett meg Magyarország, Szerbia és Kína vezetése. A magyarországi szakasz kivitelezésére 2019-ben kötöttek szerződést Mészáros Lőrinc tulajdonában álló magyar cégek és kínai vasútépítési cégek konzorciumával.
A biztosítóberendezések és vonatbefolyásoló-rendszer kiépítését a kínai fél vállalta. A CRSC a világ számos részén dolgozott már ilyen projekteken, a rendszereik a legtöbb helyen működnek is, de uniós szabványokkal még soha nem építettek ilyesmit – írja a telex.hu.
Korábban ők építették a szerbiai szakasz biztosítóberendezéseit is, de ott nem kellett előre mindent engedélyeztetni az uniós hatóságokkal, másrészt azon a szakaszon nincsenek szintbeli kereszteződések, így azokra nem kellett külön berendezéseket telepíteni.
Szeptember végén írta meg a telex.hu, hogy a projektben részt vevő kínai cégek nem tudják az uniós szabályok szerint befejezni a vasútvonal biztosítóberendezéseit. A portál információi szerint Mészárosék lobbiztak, hogy a cseh AZD Prahával átvehessék a munkát, és a német Siemens is megpróbálta megszerezni a megbízást, de egymástól független források szerint a kínaiak közölték, hogy ha elveszik tőlük az eredetileg nekik ítélt munkát, akkor leállítják a beruházás finanszírozását. Orbán Viktor október 16-án részben emiatt utazott Kínába, de Hszi Csin-ping elnök nem ment bele a szerződés utólagos módosításába, és ragaszkodott hozzá, hogy a kínaiak építsék ki a vonatbefolyásoló rendszereket. A munkával így a CRSC fog megpróbálkozni.
Andó Gergelyt, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője szerint a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése a kínaiak „játszótere”, ahol addig próbálkozhatnak a saját megoldásaikkal, amíg az végül tényleg megfelel az uniós szabványoknak, így olyan referenciát szerezhetnek, amivel később is elvállalhatnak hasonló munkákat az EU területén.
A vasútvonal építésének befejezését most 2025 közepére tervezik. Andó Gergely szerint a síneket addigra le tudják fektetni, az viszont szinte kizárt, hogy a kínaiak vonatbefolyásoló-rendszerét addig engedélyezze a hatóság. Ez szerinte reálisan csak több évvel későbbre sikerülhet. Ha a sínek elkészülnek 2025 közepére, akkor várhatóan úgy fogják átadni a vasútvonalat, hogy azon nem működik még az uniós szabványoknak megfelelő biztosítóberendezés.
Ebben az esetben a vonatok a tervezett 160 km/óra helyett legfeljebb hatvannal vagy százzal tudnak majd közlekedni, és a forgalomszabályozás nagy részét a MÁV dolgozóinak kell majd manuálisan végezniük.
November végén úgy adták át a Szeged–Szabadka-vasútvonalat is, hogy azon se működő felsővezeték, se működő vonatbefolyásoló rendszer nincsen. A vonatok így menetrend szerint 80-100 perc alatt teszik meg a körülbelül 50 kilométeres távot, nem sokkal gyorsabban, mint a 19. században. Igaz, ebben a határellenőrzés is benne van.
A sínek már a helyükön, a biztosítóberendezés még sehol a Budapest-Belgrád vasútvonal építésén (Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex)
