Szerbia csökkentette a képviselők, bírák és ügyészek körében tapasztalható korrupciót, olvasható az Európa Tanács jelentésében, azonban az oknyomozó újságírók folyamatosan újabb és újabb korrupciós botrányokról írnak, amelyekben a legfelsőbb államvezetés is érintett, az átlagpolgár pedig úgy látja, hogy egy kis kenőpénz nélkül még munkahelyhez sem lehet jutni, egy orvosi látogatás pedig „ajándék” nélkül szinte elképzelhetetlen – olvasható az N1 összeállításában, amelyet a korrupció elleni küzdelem nemzetközi napja, december 9-e alkalmából tett közzé a portál.

Úgy tűnik, hogy az az íratlan szabály, miszerint fontosabb, hogy kit ismer, mint az, hogy mit tud az ember, ha munkát keres, illetve, hogy csoki és „boríték” nélkül nem megy senki orvoshoz, Szerbiában szinte általános érvényű.

A kérdésre, hogy elégedettek-e az intézmények működésével, amelyek szavatolnák, hogy tisztességesen, törvényes úton lehessen eljutni a célig, a polgárok zöme nemmel válaszol. Arra a felvetésre, hogy mindez vajon a kultúránk része-e, amelynek alapvetése, hogy „könnyebb megfelelő kapcsolatokat találni, mint rendszert váltani”, a szakemberek azt válaszolják, ha a polgárok a legfelsőbb szinteken is jó példákat látnak, könnyen változtatnak a hozzáállásukon. De nem a jó példát látják.

Saša Dragojlo, a BIRN újságírója szerint azonban éppen a polgárok azok, akik megváltoztatták a véleményüket és hinni kezdték, hogy van értelme küzdeni a korrupció ellen: „Eljutottunk arra a szintre, hogy az emberek már nem is várják el, hogy a hatalom gyakorlói ne lopjanak, csak remélik, hogy ebben mértékletesek lesznek. Azt hiszem, ez téves hozzáállás, hiszen amit a vezető tisztségviselők ellopnak, az mindannyiunk pénze” – állítja az újságíró.

A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az állami költségvetésből milliókat sikkasztanak el a minisztériumok pályázatai révén – ráadásul azok a milliók, amelyeket a fiatalokra és a családokra kellene költeni.

„A korrupciós botrányok zömét, amelyekben fontos állami tisztségviselők, miniszterek és családtagjaik érintettek, az újságírók derítették fel. Nem láttunk olyan esetet, hogy például egy ügyész derítene fel saját kezdeményezésére egy-egy ilyen ügyet. Mi több, még ha mi el is végezzük a munkának a ránk eső részét, ők nem reagálnak” – közölte Dragojlo.