A polgárok többsége még ma sem tudja, mik is valójában a kriptovaluták, bitcoinok, hogyan és hol lehet velük kereskedni. Köztudott, hogy többnyire „bányászattal” lehet hozzájuk jutni, és hogy az erre szolgáló gépek rendkívül drágák, és hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak.
Az első bitcoin-kereskedelem miatt kihirdetett szerbiai bírósági ítéletet Szabadkán hozták
Az eljárás 2022-ben indult a Szabadkai Felső Bíróságon, miután az újzsedniki Duško Prole pert indított Goran Blagoičić ellen, azt állítva, hogy 2017-ben 20 700 eurót adott neki tíz bitcoin és 15 785 gólem digitális tőzsdén való vásárlására, ám a gyanú szerint Blagoičić nem bonyolította le az ígért vásárlást. Míg Prole azt állítja, hogy a kettejük közötti megállapodásnak tanúi is vannak, Blagoičić azt állítja, hogy egykori barátja sosem adta át neki az említett összeget.
Jelena Petrić Popović bírónő az egy évig húzódó eljárás után ítéletet hozott, amelyben részben helyt adott Prole állításainak. A döntés értelmében Blagoičić a tíz meg nem vásárolt bitcoin értékét köteles visszafizetni Prolenak, azaz a tíz bitcoin ítélethozáskor, vagyis 2021-ben érvényes árát, ami több mint 49 millió dinár.
Dragoljub Martinović, Blagoičić egyik ügyvédje a Politikának elmondta, hogy a szabadkai bíróság ítélete ezzel egy Szerbiában nem elfogadott valutát „legalizál”, ami törvénytelen, függetlenül attól, hogy a felperes és az alperes között volt-e készpénzes tranzakció.
„A kriptovaluta kereskedés sehol a világon nincs szabályozva, nálunk pedig tilos egyelőre,ugyanis a kriptovaluta-kereskedelem szabályozási kísérlete csak 2022-ben intézményesült. A kereskedés módjának a szóban forgó konkrét esetben dinárban és kereskedelmi bankokon keresztül kellett megvalósulnia” – mondja az ügyvéd.
Kiemeli, vitás továbbá az megállapítás, hogy bizonyos, a luxemburgi kriptotőzsdén keresztüli tranzakciókra is sor került, melyeket nem kísért banki átutalás. Különös, hogy mégis egy állítólagos tranzakcióról készült képernyőképre hagyatkozott a bíróság anélkül, hogy annak eredetét kivizsgálta volna.
„A szabadkai bíróság egy rendkívül összetett területet szabályoz ezzel, amelyet Dél-Amerikában és Nyugat-Európában komoly tőzsdei pénzügyi szakértők vizsgálnak, Kínában és Oroszországban pedig tilosak az efféle műveletek” – zárja Martinović.
A Blagoičićot képviselő Marko Pušica és Milenko Zarić úgy vélik, hogy az ügy megkérdőjelezi a bíróság és az eljárás résztvevőinek kompetenciáját, mivel olyan ügyről van szó, amely számottevő informatikai, kibertérben alkalmazandó tudást kíván ahhoz, hogy valaki megértse ennek az egésznek a működését.
„Valójában az ítélet a képernyőképen alapult, amelyet egy közönséges fénymásolat formájában nyújtottak be, valamint a felek beszélgetéséről készült, titokban rögzített hangfelvétel szolgált második bizonyítékként. Az alperes a felperes és egy harmadik személy közötti beszélgetésről készült, jogosulatlan hangfelvételt az alperes ügyvédei törvényességi szempontból vitattak, de azt a bíró bizonyítékként kezelte. A hangfelvétel kapcsán Blagoičić magánpert indított a felvétel készítője ellen, és a bíróság megállapította, hogy Blagoičić nem tudott arról, hogy titokban rögzítik amit mond” – zárták az alperes ügyvédjei.
