A Szerb Villanygazdaság (EPS) korábbi igazgatója, Miroslav Tomašević kijelentette, hogy a vállalatnál már 2017-ben többen is „biztosak voltak abban, hogy megtörténik az összeomlás”, ami végül 2021. decemberében következett be a Nikola Tesla Hőerőmű meghibásodásával, amely több tízmillió eurós kárt okozott – emlékeztet az N1.

Másodpercekre voltunk attól, hogy egész Szerbia áram nélkül maradjon

– mondja Zorana Mihajlović akkori energiaminiszter. Miroslav Tomašević azt mondja, hogy erre azért kerülhetett sor, mert az évek során ilyen feltételeket teremtettek a vállalat vezetői.

Zlatko Minić, a Transparentnosti Srbije munkatársa emlékeztet arra, hogy a közvállalatok bevételeik 50 százalékát az államnak utalják tovább, emiatt a kárt megelőző időszakban jelentősen csökkentek a beruházások, még a rendszeres karbantartás is.

Itt kezdődött az EPS bukása, gyakorlatilag irreális üzletpolitikát folytattak, másrészt volt egy irreálisan bemutatott költségvetés, és mindezt azért, hogy egy adott pillanatban jó képet fessenek a vállalatról

– mondja Minić.

Már nyolc éve nyilvános pályázat nélkül választanak vezetőt az EPS élére

Milorad Grčić, a Szerb Haladó Párt politikusa hat éven át, 2016-tól 2022-ig töltötte be a megbízott igazgatói posztot. Előtte 2012-től a kolubarai bánya igazgatója volt, a posztot megbízatásának határideje lejárta után sem akarta elhagyni, így arról, hogy lemondjon, 2020-ban Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszternek kellett gondoskodnia.

Mihajlović ekkor büntetőfeljelentést és egyéb jogi lépéseket intézett Grčić irányába, minderről a kormányt is értesítette.

Ekkor következett az összeomlás

„A szakértelem hiányában nem megfelelően bányászták a szenet, és nem megfelelő minőségű szén került a gépekbe, ami meghibásodásokhoz vezetett” – mondja Miroslav Tomašević. Ma, amikor Zorana Mihajlović már leköszönt miniszteri posztjáról, állítja, hogy ő és kabinetje nem tudták, mi a helyzet az erőműben.

Négyezer mérnöke van az EPS-nek, de senki se szólt, hogy mi történik. Mindenki védte a pozícióját. Mivel aki ilyesmibe belekeveredik, azt eltávolítják

– jelentette ki Mihajlović. 2022-ben a Belgrádi Főügyészség hat ember letartóztatását rendelte el a Kostolac B hőerőműben végzett munkák során elkövetett visszaélések és egy 7,5 millió dollár értékű sikkasztás miatt. Végül a letartóztatást elrendelő ügyészt elbocsátották, a vádlottak pedig csendben, szabadon távoztak.

Norvégok érkeztek az EPS-be

A sajtó 2022-ben arról cikkezett, hogy a norvég Ristad Energy vállalat szakemberei fogják tudásukkal, tapasztalatukkal segíteni a Szerb Villanygazdaságot a kilábalás útján, ráadásul azzal vállalták meg Zorana Mihajlovićot, hogy ezt a „titkot” ő fecsegte ki a nyilvánosságnak, bár ő azt állítja, hogy ő nem is tudott erről.

„Mi, a szaktárca sem kaptuk meg az anyagot, hogy megnézzük, miről van szó. Aztán megtörténik egy titkos szavazás, és másnap azt hallod, hogy szó volt valamiféle norvégokról” – mondja Mihajlović utalva a képviselőház kétes működésére.

Aleksandar Vučić gyorsan reagált a számára egyre kényesebb helyzetre, így Zorana Mihajlovićnak a 2022-es választásokat követően már nem jutott hely a Szerb Haladó Párton belül. A Bányászati és Energiaügyi Minisztériumot jelenleg egy bankár, Dubravka Đedović vezeti, aki figyelmen kívül hagyta az egyes energetikai szakemberek véleményét, miszerint az említett norvég cég alkalmatlan az EPS segítésére, mert nincs tapasztalatuk a hőerőműveket illetően, így 2023. június elején felállított új héttagú felügyelőbizottságba hét norvég szakember is bekerült.