Az intelligencia nem old meg mindent – még a mesterséges sem Átlapoztuk a világsajtót

Az Európai Unió az első államszervezet, amely egyértelmű szabályokat hozott a mesterséges intelligencia (MI) használatára vonatkozóan. Ez az MI-törvény jelentős az EU-ban induló vállalkozók és kutatók számára, hogy megbízható alkalmazásokon keresztül vehessenek részt a globális versenyben. Kitérünk még egyszer a Klíma Világkonferenciára, valamint Lengyelországra, ahol Tusk liberális-konzervatív Polgári Koalíció nevű pártja, a Lengyel Parasztpárt, a Lengyelország 2050 és az Új Baloldal koalíciója került hatalomra, végül pedig Ukrajnára, amely zöld jelzést kapott az EU-csatlakozási tárgyalásokhoz, mert Orbán Viktor mégsem vétózta meg, miután felkérték, hogy hagyja el a termet a szavazásnál. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól a Fülöp-szigetekig és Frankfurttól Tokióig.

A mesterséges intelligencia uniós szabályozása

A madridi El Pais című közép-baloldali napilap egyik fő témája a mesterséges intelligencia szabályozására tervezett uniós törvény:

„Az Európai Parlament fontos korlátozásokat fogadott el erre az erős és ijesztő technológiára vonatkozóan. Különösen ellentmondásos vita alakult ki Brüsszelben a biometrikus adatok segítségével történő megfigyelés lehetőségéről, valamint az olyan chatbotok [olyan szoftver, amely képes az emberihez rendkívül hasonló beszélgetésre és interaktív kommunikációra valós személy beavatkozása nélkül] használatáról, mint a ChatGPT [Chat Generative Pre-trained Transformer — mesterséges intelligenciával rendelkező chatbot] és a szerzői jogok védelme. Az új szabályozás csak három év múlva lép hatályba. Ma persze még senki sem tudja, hová fejlődik addigra a mesterséges intelligencia. Európa azonban utat mutat.”

A Fülöp-szigeteki Manila Times című legrégibb angol nyelvű, közép-jobboldali napilap dicséri az európaiakat a kezdeményezésért:

„De a szabályozás csak egy első lépés, és ezt az EU is tudja. Ez a szabályozás globális keretet ajánl, és egy globális megfigyelőközpontot is javasol, aminek célja annak biztosítása, hogy az AI-rendszerek [Artificial Intelligence, Mesterséges Intelligencia] megfeleljenek a meglévő szabványoknak. Az Európai Unió úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia az emberek, a vállalatok és a kormányok javát szolgálja, ha a jogi keret az emberi jogokon és az alapvető értékeken alapul. Ennek másokat is arra kell ösztönöznie, hogy szabványokat állítsanak fel, különösen azért, mert a mesterséges intelligencia a modern élet minden területére hatással van.”

A szófiai Kapital című, 1992-ben alapított gazdasági napilap szerint a mesterséges intelligencia törvénye nem ad választ néhány döntő kérdésre:

„Például arra a kérdésre, hogy ki a felelős az MI által okozott károkért. Ha egy autonóm autó balesetet szenved, ki a felelős a kárért – a tulajdonos, a gyártó vagy a szoftverfejlesztő? Ha a gyártó teljes mértékben mentesül a felelősség alól, nem motiválja, hogy jó terméket kínáljon. Ez meggyengítheti a technológiába vetett bizalmat.”

Klíma Világkonferencia küzd a kompromisszumért

Most pedig vessünk egy pillantást a Dubajban zajló Klíma Világkonferenciára, ahol a tárgyalások a végső fázisukba érkeztek. A stockholmi Aftonbladet című független szociáldemokrata napilap így tekint a Klíma Világkonferenciára:

„Idén a COP [Conference of the Parties] a »benzinpártok konferenciája« elnevezést is képviselheti. Soha korábban nem volt jelen ennyi olajlobbista egy éghajlat-változási világkonferencián, és a konferencia elnöke, Sultan al-Jaber valójában az Adnoc olajtársaság vezetője. Mintha egy tűzbiztonsági értekezletet egy piromán vezetne. Az olajipar most mindent megtesz, hogy befolyásolja a konferencia kimenetelét. De nem csak a fosszilis tüzelőanyag-ipar küzd a túlélésért Dubajban, a szigetországok, például a Marshall-szigetek is ugyanezt teszik. A klímaválság többről szól, mint a magasabb benzinárakról vagy arról, hogy az olajtársaságoknak meg kell változtatniuk üzleti modelljüket. Az emberek és egész országok létezéséről van szó.”

Az olajat, a gázt és a szenet felváltják a megújuló energiák, az atomenergia és a CO2-tárolás, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Működik! Hosszas tárgyalások után a csaknem 200 szerződő állam végül megegyezett a záródokumentumról a COP28 éghajlati világkonferencián Dubajban. Az EU és más delegációk korábban elutasítottak egy tervezetet, mert túlságosan homályosnak találták. Az új tervezet azonban ezeket a kifogásokat központilag veszi figyelembe. Természetesen minden félnek kompromisszumot kellett kötnie. De az Első Globális Felmérés a lehető legjobb megállapodás, amit meg lehetett kötni. Ha az ajánlásokat végrehajtják, megakadályozhatnák a globális felmelegedés olyan mértékű felgyorsulását, hogy bolygónk egyes régiói lakhatatlanná válnának.

[…] A fosszilis tüzelőanyagok, a szén, az olaj és a gáz szerepéről folytatott viták voltak a legkeményebbek. Németország és más nemzetek ennek felmentését akartak elérni. A termelő és felhasználó országok, például Szaúd-Arábia és Kína  ellenállt ennek, mert féltek a jólét elvesztésétől. Áttörésnek tekinthető azonban, hogy a kilépési perspektíva még a szövegbe is bekerült. A cél az, hogy 2030-ig felgyorsítsák az »energiarendszerekben használt fosszilis tüzelőanyagokról való átállást […] tisztességes és rendezett módon«, és legkésőbb 2050-re elérjék az üvegházhatású gázok semlegességét.

Az olajat és a gázt külön nem említik meg a határozatban, a szén esetében a 2021-ben már elhatározott leállás felgyorsítása volt a terv – de csak azokban az alkalmazásokban, ahol a kibocsátás nem elkerülhető (»csökkentetlen«). Pozitívum, hogy a hagyományos energiatermelés hívei olyan technikai folyamatokról egyeztettek, amelyek sokáig tabunak számítottak. A zöld kormányok és aktivisták megdöbbenésére ezek a »zéró és alacsony kibocsátású« változatok most egyenrangúak a megújuló energiaforrásokkal: az atomenergiával, a CO2 tárolásával és felhasználásával, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénnel, amely a földgáz vagy az atomenergia alapja lehet.”

Nagy politikai változás Lengyelországban

A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap az előző kormányfő, Morawiecki meghiúsult bizalmi szavazásáról ír:

„Tudjuk, hogy Morawiecki jobb PR-szakértő, mint politikus. Nyilatkozatában olyan képet mutatott fel Lengyelországról, amely eddig még soha nem látott civilizációs ugrást ábrázolt a PiS [Prawo i Sprawiedliwošć azaz Jog és Igazságosság] kormány eredményeként. De az elmúlt nyolc év a megosztottság, a bürokratikus tisztogatások és az állam pusztításának ideje volt. Morawiecki azonban egy szót sem szólt arról, hogy pl. az igazságügyi miniszter a lengyel igazságügyi rendszer történetének legnagyobb pusztítását okozta. Szintén egy szót sem szólt a nepotizmus példátlan mértékéről sem. A jogalkotási folyamat korrupciójáról sem beszélt. De a menekültek elleni izgatásról vagy a német szomszédok elleni gyűlöletről sem. Nem, Morawiecki mindezt és még több száz szégyenteljes témát kihagyott beszédéből.”

Duda elnök feleskette Tusk miniszterelnök új kormányát. „Ma ismét jogunk van büszkének lenni” – írja erről a varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel baloldali-liberális napilap:

„De vannak komoly összetűzések is. Egy konfrontáció Lengyelország két arca között a lengyelség két vízióját ábrázolja. Az egyik az, hogy Lengyelország most sértéseket és a hazaárulás vádjait szórja szét. A másik pedig Lengyelország jogállamiságáról, Európába való visszatéréséről és a megbékélés logikájáról szól. Lehetséges egy ilyen egyeztetés? Lehetséges-e olyan közösséget kiépíteni Lengyelországban, amely az egységet képviseli a sokféleségben? Lehetséges-e egyáltalán a jogállamiság keretein belül újjáépíteni egy szabadságot jelentő közösséget? Hinnünk kell benne. Az elvárások óriásiak. Tudjuk, hogy nem lesznek csodák. De azt is tudjuk, hogy Lengyelország lehet egy jobb ország.”

Az új kormány befejezi azt az időszakot, amikor Lengyelország elszigetelte magát az EU-ban. Donald Tusk határozottan képviseli majd a lengyel érdekeket Brüsszelben – és ez egy jó hír, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Donald Tusk keddi kormánynyilatkozatában kijelentette, hogy Lengyelországnak vissza kell vennie azt a helyet, amelyet megérdemel az EU-ban: a vezető helyét. A varsói új kormánnyal Lengyelország egy olyan országgá válik, amely segíteni akar az EU alakításában. Vége annak az időnek, amikor a jobboldali PiS marginalizálta Lengyelországot az EU-n belüli nemzeti erő elavult felfogásával. Ennek a destruktív hozzáállásnak a megszűnése megkönnyíti az EU-bizottság és a többi tagállam életét – még akkor is, ha az új kormány várhatóan erőteljesen képviseli majd a lengyel érdekeket Brüsszelben. Az EU Tanácsának korábbi elnökeként Donald Tusk jobban ismeri a brüsszeli ügyeket, mint sok más európai kormányfő.

A belpolitikai siker persze nagyban attól függ majd, hogy Tusk mit fog elérni Brüsszelben. Kedden a varsói parlament előtt megismételte kampányígéretét, miszerint hivatalba lépése után az első napokban elhozza Lengyelországba a koronavírus-újjáépítési alapból eddig a kormány szisztematikus lebontása miatt zárolt milliárdokat. A probléma azonban az, hogy Brüsszel ellenőrizhető mérföldköveket tűzött ki a források felszabadítására – és tekintettel a PiS táborához tartozó Andrzej Duda elnök vétójogára, nehéz lehet a szükséges törvényeket jogilag kötelezővé tenni.”

Ukrajna közeledik az EU-hoz

A barcelonai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap egy másik témára – az ukrajnai helyzetre – fókuszál:

„Ukrajna még mindig ott van, ahol az orosz támadás előtt volt, ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyre távolabb kerül a szemünk elől. Ez egyrészt azért van, mert a nemzetközi figyelem jelenleg Gázára irányul. Másrészt a nyugati vezetők egyre inkább vonakodnak attól, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát anyagilag és katonailag. Zelenszkij elnök problémája az, hogy az ukrán hadsereg nem halad előre, és jön a tél. Orbán magyar miniszterelnökkel vele folytatott beszélgetése Argentínában jól mutatja, milyen kétségbeesett most Zelenszkij. Az csak egy rövid párbeszéd volt, és feltételezhető, hogy Orbán bejelentéséről volt szó, miszerint a közelgő EU-csúcson a Kijevvel való csatlakozási tárgyalások megkezdése ellen akar majd szavazni. Zelenszkijnek azonban sürgősen pozitív hírekre van szüksége a lakossága számára.”

Orbán Viktor mégsem vétózott, az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„A csatlakozási tárgyalások megkezdése az Európai Tanács csúcstalálkozójának fő kérdése volt a vétó árnyékában, amellyel Orbán Viktor fenyegette a döntést. A miniszterelnök a legutóbbi brüsszeli nyilatkozataiban is azt hangoztatta, hogy akármilyen ajánlat hangzik is el, ő nem akar engedni. Puhításul az Európai Bizottság szerdán feloldotta a Magyarországnak járó kohéziós források, 2021 és 2027 között összesen 22 milliárd euró csaknem a felét, 10,2 milliárd eurónyi támogatásnak megfelelő összeget.

A magyar kormányfő nem vett részt a szavazáson Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséről, csak egy Facebook-videóban jelezte, hogy »teljesen értelmetlennek, irracionálisnak és helytelennek« tartja a döntést. Magyarország nem is módosítja az álláspontját, de 26 másik EU-tagország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, 26-an menjenek a maguk útján.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)