Az ODIHR ( Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) megfigyelési csoportja már az előzetes jelentésben felhívta a figyelmet a választások körüli jogi megoldások hiányosságaira, valamint a kampány és a választás során történt számos súlyos jogsértésre is rávilágott. Ezek között vannak olyan problémák is, amelyekre a Transparentnost Srbija évek óta konkrét megoldásokat javasol –áll a szervezet közleményében.
A Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió 1. jelentésében szerepel, hogy a szavazatvásárlás, a szavazólapok fénymásolása, valamint a szavazók befolyásolása bűncselekménynek minősülnek. Bár a szavazatvásárlási mechanizmusok bizonyítékait már a választások előtt bemutatták, az ügyészség nemhogy nem reagált ezekre, helyette a választási bizottságokra hárította a felelősséget.
A nyomozószervek passzivitása olyan mértékű törvénysértést eredményezett, hogy a bűncselekményeket még az egyes szavazóhelyiségeket meglátogató nemzetközi megfigyelők előtt sem rejtették el.
Többek között legalább kilenc esetet figyeltek meg szavazatvásárlásra, 22 szavazót láttak, aki lefotózta a szavazólapját, és 20 kísérletet figyeltek meg arra, hogy a szavazókat próbálták befolyásolni abban, hogy kire szavazzanak
-foglalta össze a jelentés. Ezen kívül emlékeztettek azokra a kérdésekre is, amelyeket Szerbiának az ODIHR korábbi ajánlásai alapján kellett volna megoldania, a jelentés ezek mellett most újabb problémákat is említ.
Az egyik, hogy a választópolgárok lakóhelyet válthatnak, ezzel pedig lehetőségük van több helyen is szavazni az önkormányzati választásokon, akkor is, amikor nem mindenhol egy időben tartanak választást.A kampányfinanszírozást és az állami forrásokkal való visszaélést illetően az ODIHR megállapításai nagyrészt összhangban vannak azzal, amit a Transparentnost Srbija mutat és képvisel. Ezek a kampányköltségek korlátozásának bevezetése a választásokon résztvevők egyenlőtlenségének csökkentése érdekében, illetve a „harmadik fél” költekezés szabályozása, mint a kampányfinanszírozási szabályok megkerülésének mechanizmusa.
Az ODIHR azt állítja, hogy tájékoztatást kaptak arról, hogy a választások előtt tömegesen osztják szét a pénzt az állampolgárok, különösen az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott csoportok között. A Transparentnost Srbija már évek óta hívja fel a figyelmet arra, hogy az ilyen „legalizált” szavazatvásárlást törvényileg meg kell tiltani, ahogy azt a régió több, hasonló gyakorlattal szembesült országában megtették.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a kampányt a jelenlegi elnök uralta, és erős a polarizáció, az agresszív retorika, megjelenik egyes személyiségek lejáratása, a verbális erőszak és a lázító beszéd is. A kampányban az alapvető szabadságjogokat az ODIHR értékelése szerint a média elfogultsága, a közszféra alkalmazottaira nehezedő nyomás és a közforrásokkal való visszaélés sértette. A közszférához és az állami forrásokhoz való viszonyulás pedig elmosta, tisztázatlanná tette az állam és a párt közötti határt.
Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi választási ciklusok „kulcskérdései” – a közhivatallal és az állami forrásokkal való visszaélés, valamint a közhivatalnak a kampány során végzett tevékenységektől való elválasztása, vagyis a „hivatalos kampány” – továbbra is megoldatlanok. A TS azt szorgalmazza, hogy ezeket a problémákat az egyes médiára hivatkozó, a gyakorlatban könnyen megkerülhető részmegoldások helyett egyértelmű, a tisztségviselőket megcélzó törvényi tilalmakkal oldják meg.
A tisztségviselőkre vonatkozóan továbbra is fennálló szabályok betartásának ellenőrzése a TS álláspontja szerint nem volt megfelelő, az ODIHR ezen a területen hiányosságokra is rámutatott jelentésében. Így leszögezi, hogy a Korrupciómegelőzési Ügynökség állami beavatkozásának hiánya a közalkalmazotti pozíviókkal való visszaélés kapcsán csökkentette szankcióinak elrettentő hatását.
