A Szerb Kereskedelmi Kamara adatai szerint hazánkban évente mintegy 50 millió liter pálinkát állítanak elő. Ebből 30 millió litert a hivatalosan bejegyzett szeszfőzdék, 20 milliót pedig magánszemélyek főznek – írja az Infostud.

Szerbiában a legfrissebb adatok szerint mintegy 730 szeszesital-gyártót tartanak nyilván, a pálinka exportja évente több mint 20 százalékos ütemben növekszik.A szeszt leginkább Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba, Németországba és az USA-ba exportálják, a teljes export több mint fele az EU-ba irányul.

Aleksandar Bogunović, a Szerb Kereskedelmi Kamara Növénytermesztési és Élelmiszeripari Szövetségének titkára elmondta, hogy az elmúlt években nagyobb volt az érdeklődés a szeszfőzdék megnyitása iránt, de itt elsősorban azokról van szó, akik ezt inkább jövedelem kiegészítésként, hobbiként szeretnék űzni. Hozzátette, az erős szeszesitalokról szóló törvény elfogadásával jelentősen leegyszerűsödött a termelők nyilvántartásba vételének eljárása, így sokan úgy döntenek, hogy bejegyeztetik vállalkozásukat.

Nagy probléma – tisztességtelen verseny

Miroslav Knežević, a Szerbiai Pálinkatermelők Szövetségének munkatársa felhívja a figyelmet arra, hogy a pálinkagyártás jelentős beruházásokat igényel, és a befektetett pénz megtérülése csak öt-hat év múlva várható.

„A szerbiai pálinkagyártásból meg lehet élni, ez nem vitás, de lehetne jobb is a helyzet, ha nem lenne tisztességtelen a verseny” – mondja Knežević, aki szerint nincs pontos adat arról, hogy hányan adják el pálinkájukat a piacokon, interneten vagy más módon.

Felhívja a figyelmet arra, hogy sok hamis pálinka van a feketepiacon.

„Sokszor etil-alkoholról van szó, amihez mesterséges ízesítőt adnak, és pálinkaként árulják” – mondja Knežević. Hozzátette, a pálinka ára jelenleg literenként 1200 dinártól indul, fajtától és minőségtől függően.

Egyre több a támogatás

A termelők számának növekedését az is befolyásolta, hogy az állam a tervezett beruházás 60 százalékának megfelelő támogatást ad a termelőknek a megfelelő épület megépítésére, átalakítására, bővítésére vagy rekonstrukciójára, a projekt és a műszaki dokumentáció elkészítésére, valamint a berendezések, eszközök vagy gépek beszerzésének költségeire, továbbá a gyümölcs termelésére és feldolgozására.

A Šljivovica nemzeti kincs

Szerbia a világ harmadik országa a szilvatermesztésben, a szerb Šljivovica tavaly hivatalosan is felkerült az UNESCO kulturális javak listájára – mutat rá a Szerb Kereskedelmi Kamara.