2016: A Vajdasági Magyar Szövetség felháborodással vette tudomásul, hogy a magát vajdasági magyar alternatívaként hirdető pártok Szerbia mely részeiben jutottak a meglévő aláírásokhoz.
„Bebizonyosodott, hogy amikor a VMSZ tisztségviselői az elmúlt napokban és hetekben arról beszéltek, hogy a miénk az egyedüli magyar lista a köztársasági választásokon, az megfelelt a valóságnak. A lista, amely mögé a Magyar Mozgalom bújt, 179 aláírással kevesebbel rendelkezik, mint amennyi szükséges. […] Az igazi pikantériája a dolognak, ami alátámasztja, hogy nem egy magyar listáról van szó, az az, hogy nagyjából háromezer aláírás származik olyan polgároktól, akiknek az állandó lakhelye Kraljevóban, Ćupriján, Loznicán, Zaječarban, Borban, Majdanpekban, Šabacon, Bujanovacban, Kragujevacon, Valjevóban vagy Bajina Baštán van. Mintegy hatvan aláírás származik Ilić vezetéknevű, ötven Janković, százötven Jovanović és száz Petrović vezetéknevű személytől. Ez azt jelenti, hogy a támogató aláírások mintegy harminc százaléka nem magyaroktól és horvátoktól származik, hiszen ezek közül egyik nemzetiség tagjai sem élnek az imént felsorolt településeken a legutóbbi népszámlálás adatai alapján.” (Pásztor Bálint, 2016. április 9.)
2023: A Vajdasági Magyar Szövetség az idei parlamenti választásokon ismét váratlanul sok dél-szerbiai szavazatot kapott, szinte minden déli községben, holott azokban a magyar közösség tagjainak száma elenyésző, írja a niši Južne vesti.
„Semmilyen látványos dolog nem történt. Szűkebb Szerbiában, Belgrádot is beleértve a VMSZ mintegy négyezer szavazatot kapott. Tehát 4000 az 5 millió választópolgártól. Vannak ennyien, akik ezekben a térségekben is tisztelik a néhai Pásztor István munkásságát. Általában minden választáson kapunk 3–5 ezer szavazatot Vajdaság Autonóm Tartomány határain kívülről is.” (Pásztor Bálint, 2023. december 21.)
