Szerbia az utolsó európai ország, amely nem kínál adókedvezményt a jótékonysági célra adományozó polgárok részére, egyúttal azon kevés európai országok egyike, amelyek megadóztatják az adományozott élelmiszereket, ezzel gyakorlatilag Szerbia bünteti a jótékonykodást – figyelmeztet Miloš Janković, a Catalyst Balkans Alapítvány partnerségi igazgatója.
Az adakozás kultúrája minden országban más, és az nagyban függ a gazdasági helyzettől, amit jól mutat, hogy a globális kutatások szerint 2022 volt az előző évtized legrosszabb éve a jótékonykodás szempontjából.
A világjótékonysági index szerint, amely azt méri, hogy a polgárok hogyan értékelik a jótékonyságot, Szerbia nagyot ugrott 2022-ben, és a világranglistán a 27. helyet érte el, majd 2023-ban drasztikusan visszaesett, és a 119. helyre került.
Milyen sajátosságai vannak Szerbiának a jótékonykodást illetően?
Szerbiában továbbra is a gyermekekre és a betegekre összpontosító humanitárius akciók dominálnak, és kevés a hely a rendszerszintű kezdeményezéseknek. Az állampolgárok a 2023-as jótékonysági akciók során adakozott összegek 68,5 százalékát gyűjtötték össze, többnyire SMS-adományokkal, gyermekek kezelésére.
Janković emlékeztet, hogy Szerbia az utolsó olyan európai ország, ahol nincs adókedvezmény az adakozó állampolgárok számára, így ez tovább lassítja a jótékonyságot, ráadásul nálunk az élelmiszer-adományokat is megadóztatják.
Mindemellett mint mondta, pozitív példái is vannak a szerbiai adakozásnak, például a megannyi betegen segítő Budi Human Alapítvány, vagy egy teljes niši kórház felépítését lehetővé tévő NURDOR alapítvány, valamint a Donacije.rs helyi kezdeményezéseket tömörítő oldal.
2020-ban megnövekedett a jótékonykodás mértéke
A 2020-as járvány kitörése idején a Catalyst Balkans „Szerbia adományoz” nevű felmérése szerint 2020-ban 51 millió euró adomány gyűlt össze Szerbiában, amikor különösen az üzleti szférából érkeztek adományok.
Ezt követően azonban csökkenni kezdett az adományok száma, 2022-ben összesen 33,3 millió eurónyi adományt regisztráltak Szerbiában. A legnagyobb visszaesést éppen az üzleti szektorban regisztrálták, ami az intenzív gazdasági visszaesésre enged következtetni – írja a Nova Ekonomija.
