Donald Trump fellebbezést nyújtott be szerdán az őt a választási indulásból kizáró, Colorado állam legfelsőbb bírósága által hozott döntés ellen a szövetségi legfelsőbb bíróságon – írja az MTI.
A volt amerikai elnök ügyvédjei útján a Colorado államban hozott döntés jogszerűtlenségének megállapítását, illetve azt kéri, hogy a választási indulásból kizáró döntést semmisítsék meg, és „adják vissza a választók jogát, hogy saját maguk döntsenek elnökjelöltjükről”.
Colorado állam legfelsőbb bírósága decemberben határozott úgy, hogy kizárja Trumpot az állam 2024-es elnökválasztási eljárásaiból. Nem sokkal később Maine állam demokrata párti vezetője is hasonlóképpen döntött. Mindkét állam ugyanarra az alkotmánykiegészítésre (a 14-re) hivatkoztak, ami minden olyan polgárt eltilt a közhivatal viselésétől, aki felesküdött az Egyesült Államok alkotmányára, majd pedig „felkelésben vesz részt” annak intézményei ellen.
Ahogy az a kongresszusi meghallgatásokból – köztük az exelnök legbelsőbb bizalmasainak eskü alatt tett vallomásaiból – kitűnik, a „felkelés szítása” nem éppen megalapozatlan vád a híveit a Capitolium megrohanására és a 2020-as elnökválasztás eredményeinek elszabotálására biztató Donald Trump ellen. Ez az alkotmánykiegészítés eredetileg a Konföderáció polgárháborús veresége után született, és a konföderációs tisztségviselők visszaszivárgását volt hivatott megakadályozni. A coloradói döntés volt az első alkalom, hogy a 14. kiegészítés 3. szakaszát arra használták, hogy egy elnökjelöltet kizárjanak a szavazólapról. Az AP beszámolója szerint a rendelkezést olyan ritkán alkalmazták eddig az amerikai történelemben, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága még soha nem hozott döntést róla.
A Maine-ben hozott döntés ellen kedden nyújtottak be fellebbezést az állam felső szintű bíróságán Donald Trump jogi képviselői.
A Colorado és Maine államban hozott döntések ellen érvelő jogászok szerint azok nem állják ki a törvényesség próbáját, tekintve hogy Donald Trump zendülésben való bűnössége nem nyert jogi értelemben megállapítást, ugyanis ilyen vád miatt eddig egyetlen bíróság sem ítélte el, sőt ilyen értelmű vádemelés sem történt.
A két államban egyaránt március elején tartják az előválasztást, amelynek során az állam republikánus lakói arról dönthetnek, hogy kit szeretnének elnökjelöltjükként látni a novemberi elnökválasztáson. Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának a következő napokban döntést kell hoznia arról, hogy befogadja-e a fellebbezést, és hogy gyorsított eljárásban vizsgálja-e azt. Az legfelsőbb bíróság kilenc bírája közül hatot republikánusok neveztek ki, hármat pedig maga Trump.
Az Egyesült Államok legfőbb jogi fórumának most olyan vitás kérdésekben kellene majd rendet tennie, hogy eldöntheti-e egy állami bíróság, hogy kire vonatkozhat a 14. alkotmánykiegészítés 3. szakasza, és egyáltalán, a január 6-i események megfelelnek-e a lázadás jogi definíciójának.
