A félévente megjelenő kiadvány tartalmazza az Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének és más egyetemek kutatóinak munkáit, melyek az irodalom- és a nyelvtudomány szerteágazó területéhez kapcsolódnak.
A Tanulmányok 2023/2-es számának Szövegértés és nyelvtudás című fejezetében Bandi Irén A szövegértés útjai (A szövegértés és a nyelvtudás összefüggéseinek elméleti és gyakorlati kérdései) dolgozatában a szövegértési készség fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja, a magyart idegen nyelvként tanuló vagy idegen nyelvként beszélő egyetemi hallgatók esetében. A dolgozat első része a szövegértés kognitív hátterére és az idegen nyelvű szövegeknek a nyelvtanulásban betöltött szerepére kérdez rá. A második rész a szövegértési készség fejlesztésének módszertani lehetőségeivel és gyakorlati megoldásaival foglalkozik (Bandi, 2023 p. 3). A folyóirat legnagyobb egységét a Multikulturális és interdiszciplináris tér bekezdés képezi, amelyet Grzeszak Anna és Kaleta Damian értekezése nyit meg. A két kutató céljaként azt tűzte ki, hogy megállapítsák, hogyan működik a magyar nyelv képe a lengyelek nyelvi tudatában, a szerzők által kiválaszott tizenhárom, 1945 után forgatott lengyel film és sorozat elemzése alapján. Liubov’ A. Krilina A nőkérdés a szlovén vélemény-újságírásban dolgozatában a történeti kutatások és a szlovén sajtóban megjelent publikációk alapján elemzi a nőkérdéssel kapcsolatos nézetek jellegzetességeit a szlovén vélemény-újságírásban az 1870-es évektől az 1890-es évek első feléig. A dolgozat bemutatja azt a folyamatot, ahogyan a szlovén sajtóban kialakult az ideális szlovén nő új képe, emellett a szerző végigköveti a szlovének elképzeléseinek alakulását a nők családban és társadalomban betöltött szerepéről, amelyekről részletes leírást ad. A gyermeki kegyetlenség című értekezésben, a dolgozat szerzője, Matos Sára Anna Csáth Géza művei – A kis Emma és az Anyagyilkosság – alapján elemzi a gyermekkori agresszió és kegyetlenség pszichikai motívumait, melyek révén a szerző igyekszik feltárni a Csáth-hősök tetteinek miértjeit. Barcsi Tamás és Filó Csilla kérdőíves kutatásukban arra keresték a választ, hogy az amatőr és profi versenysportolók számára mit jelentenek az alapvető erkölcsi fogalmak, illetve milyen erkölcsi elveket tartanak fontosnak, s ha az eredményesség úgy kívánja, félreteszik-e ezeket. A dolgozatban emellett tanulmányozásra került az is, hogy a sportolók milyen gyakran találkoznak a legsúlyosabb morális és jogi visszaélésekkel. A szerzőpáros a kutatás eredményeit a Sportetikai kérdések vizsgálata versenyszerűen sportoló fiatal felnőttek körében című értekezésében mutatták be, az eredmények közlését diagramok és táblázat segítségével tették még hitelesebbé, szemléletesebbé.
A Tanulmányok 2023/2-es számának Kritika rovatában Száz Pál Térképpé egyesülő mintázatok című írásában Görözdi Judit és Balogh Magdolna szerkesztette Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról című tanulmánykötetről értekezik. Esterházy műveinek német, francia, brit, amerikai, cseh, szlovák, szlovén, szerb, román, orosz, finn és japán fordításait és befogadását elemző tanulmányok igazán méltányolható, széles körű, de közben mély merítésű szakkönyvvé állnak össze – melyeket Száz egyenként vesz górcső alá. A dolgozat szerzője elismerően nyilatkozik, véleménye szerint a tanulmányok prizmáin át szemlélt kultúrák befogadói mozgásait azért is tanulságos összeolvasni, mert a hasonlóságok és a különbségek, a sajátos problémák és általánosan előforduló jellegzetességek még akkor is kirajzolják a befogadás mintázatait, ha e térképen több fehér folt marad (…) Kétségtelen, hogy mérföldkőnek számít Esterházy recepciójában, pontosabban a recepció recepciójában (Száz, 2023 p. 102).
A kiadványban a tanárok és tudósok kutatómunkái mellett, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének mesterképzős hallgatóinak, Rasztovác Henrietta és Varga Éva, illetve Móricz Virág Kinga, a tanszék doktorandusz hallgatójának dolgozata is helyt kapott. Rasztovác Henrietta a Vajdaságban található Kishegyes településen végezte el az onomasztika tudományágban történő helynéváltozatainak kutatását, melynek eredményeit A közösségi tudomány a helynévgyűjtés szolgálatában című írásában közölt. A szerző a dolgozat céljaként a közösségi tudomány bemutatását, amelynek alkalmazására a Vajdaságban végzett élőnyelvi és online felületen történt helynévgyűjtést határozta meg, amely a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében valósult meg. Varga Éva Temerin helynevei régen és ma kutatómunkájában a délvidéki Temerin településen végzett helynévkutatást mutatja be. A változásvizsgálat során, mely azt hivatott bemutatni, hogy a gyűjtött adatok miben különböznek a korábbi gyűjtések eredményeitől, a fiatal kutató négy csoportot ismertet a helynevek változásait illetően – célja, a történeti adatokat bőséges, ma használt helynévi elemekkel való kiegészítése. A kutatás szintúgy a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében valósult meg. Móricz Virág Kinga a szövegértés mennyiségi és minőségi tényezőinek változását vizsgálta, melynek eredményeit A szövegértés változása az életkor függvényében elnevezésű dolgozában publikált. A kutatás gerincét képező beszédértési vizsgálat az ötödikes és a nyolcadikos gyermekek beszélt nyelvi szövegértése szintkülönbségének mértékét, fejlődésének irányát igyekszik kimutatni, a projektben huszonhárom gyermek vett részt. A kérdőívben kapott válaszokat mennyiségi és minőségi szempontból is elemzi a dolgozat.
A Tanulmányok folyóirat főszerkesztője Bence Erika, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének rendes tanára.
Turi Orsolya
