Milyen politikai változások várhatók az új évben, ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a világsajtót az elmúlt héten, hiszen mintegy 64 országban, plusz az Európai Unióban is választásokra kerül sor, ami a világ összlakosságának mintegy 49 százalékát érinti és az eredmények minden bizonnyal nagymértékben befolyásolják majd a világ alakulását az elkövetkező években. Súlyos károkat okozott az Újév napján történt erős földrengés Japánban, amelynek eddig 94 áldozata van, 33 ezer ember vált hajléktalanná és további 200 személy holléte ismeretlen. Másnap Tokió egyik repülőterén egy utasszállító óriásgép ütközött össze a partőrség repülőjével, amely segélyszállítmányt juttatott volna a földrengés sújtotta területekre. A kis gép öt utasa életét vesztette. Beszámolónkat azonban Izraellel kezdjük, ahol a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek nyilvánította a Netanjahu-kormány által tervezett bírósági reform egyik alapvető elemét.  – Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Tel Avivig és Londontól Tokióig.

Kormányellenes döntés Izraelben

A tel-avivi Haaretz című közép-baloldali liberális napilap azt írja a döntésről, hogy az történelmi jelentőségű. A bírók többsége úgy ítélkezett, hogy jogában áll az alapvető törvényeket bírósági felülvizsgálatnak alávetni. Ha a bíróság másként dönt, akkor a Parlament bármilyen törvényt elfogadhatna, egyszerűen »sarkalatos törvénynek« minősítve azt. Ebben az esetben egy bírósági felülvizsgálat már nem lenne lehetséges. Tekintettel arra, hogy Izraelben gyenge a fékek és az ellensúlyok rendszere, a bírósági felügyelet korlátozása súlyosan károsította volna Izrael demokráciáját.

A Jerusalem Post, az 1932-ben alapított közép-baloldali konzervatív napilap hangsúlyozza:

„A demokrácia azt próbálja eldönteni, hogyan kell válsághelyzetekben viselkedni, nem pedig azt, hogyan kell akkor viselkedni, amikor a dolgok nyugodtak. Demokráciánk ezúttal átment ezen a próbán. Egységesek vagyunk, ahogy ilyen időkben lennünk kell. A bírósági ítéletről idővel mindent megvitatunk, nem kell semmit elkapkodni. Ellenségeinket le kell győznünk. Ha ez a feladat sikerül – és ennek végrehajtása hónapokig vagy akár évekig is eltarthat –, az országnak újra át kell gondolnia az igazságszolgáltatási reformot.”

A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap üdvözli az izraeli Legfelsőbb Bíróság  döntését:

„Jó, ha a hatalmi ágak szétválasztása megállítja azokat a törvényeket, amelyek diszkriminálják a kisebbségeket, vagy lehetővé teszik a korrupt politikusok kormányzását. Izraelnek most arra van szüksége, hogy az ország intézményei összetartsanak, és hogy a demokrácia túlélje ezt a kormányt. Izrael Hamász elleni háborúja eddig szörnyű polgári áldozatokkal járt, és mégis vannak a kormány tagjai közt olyanok, akik sokkal tovább akarnak menni. Ben Gvir belbiztonsági miniszter az izraeli települések újbóli létrehozását szorgalmazza a Gázai övezetben, Smotrich pénzügyminiszter pedig a Gázai övezet lakosságának 90 százalékos csökkentéséről beszél. Ezek rendkívül veszélyes kijelentések. A palesztinok számára nem az a legrosszabb, ami Izraelnek. Ezeknek a nacionalista szélsőségeseknek menniük kell.”

A varsói Rzeczpospolita gazdasági és jogi napilap szkeptikusan tárgyalja a helyzetet:

„A jogi reform körüli vita visszatért az izraeli politikába. Még egy esetleges alkotmányos válságról is szó lehet – egy olyan háború kellős közepén, amely meghatározza Izrael jövőbeli biztonságát. Egy hosszú háború a Hamásznak és Netanjahunak is érdeke lehet. Amíg háború van, a miniszterelnök nem vonható felelősségre a biztonsági szolgálatok hibáiért, amiért azok nem figyelmeztettek arra, hogy a Hamász nagy támadásra készül. Netanjahu pedig nem fog lemondani hivataláról, bár az ellenzék egy része a háborútól függetlenül régóta ezt szorgalmazza. Ha most parlamenti választásokat tartanának Izraelben, a közvélemény-kutatások szerint Netanjahu pártja és koalíciós partnerei súlyos vereséget szenvednének. Választásokról azonban egyelőre szó sincs.”

Politikai kilátások Kínában, Tajvanon és világszerte

A kommunista rendszerhez közel álló pekingi Huanqiu Shibao állami napilap, a következőkről számol be:

„Bár sok szó esett az állam- és kormányfők újévi beszédeiben »viharos tengerekről«, Kínát azonban világszerte továbbra is szilárd sziklának tekintik a hullámverésben. A bizonytalansági tényezőkkel, mint például az Izrael és Palesztina, valamint Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktusokkal szemben egy stabil Kína áll, amelynek politikája a béke és a fejlődés kérdéseire összpontosít. Az idei év legnagyobb kérdőjele az amerikai elnökválasztás kimenetele, valamint Washington és Peking kapcsolatának további alakulása. Csak akkor enyhülhet a világ helyzete, ha ez a két ország jól kijön egymással. De a globális délnek is egyre fontosabb lesz a szava a jövőben.”

A tajvani Progresszív Demokrata Párthoz közel álló Ziyou Shibao napilap így látja a helyzetet:

„A 2024-es év nemcsak Tajvan, hanem a világ demokráciái számára is sorsdöntő lesz. A szélhámos államok választási kampányba való beavatkozása és a megélhetési költségek emelkedése miatt sok helyen erősödnek a szélsőséges tendenciák. A legutóbbi hollandiai és argentin választási eredmények felvetik a kérdést, vajon életképes-e még a demokratikus államforma. Ha Hszi és Putyin-féle diktátorok dezinformációs kampányai elterjednek a választók körében, akkor nemcsak kormányváltás következik be, hanem ez a jólét, a választás szabadsága és az állami szuverenitás végét is jelentheti.”

A januári tajvani parlamenti és elnökválasztással kapcsolatban az 1855-ben alapított konzervatív londoni The Telegraph napilap a következőket írja:

„A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a katonai agresszió, a gazdasági kényszer és a dezinformációs kampányok révén fokozódik a kínai beavatkozás a választásokba. Tsai Ing-Wen leköszönő elnök rendületlenül védi Tajvan szuverenitását, ezért Peking hevesen támadja. Azonban helyettesét, William Lait, a Kínai Kommunista Párt még rosszabbnak tartja, mert Lai Tajvan formális függetlenségét szorgalmazza. Amennyiben Lai elnyeri az elnöki posztot, Peking valószínűleg olyan válasszal áll elő, amely túlmutat a puszta retorikán. A Nyugatnak, amelynek a figyelme most Ukrajnán és a Közel-Keleten van, fel kell készülnie egy újabb nemzetközi válságra a csendes-óceáni térségben.”

„2024 a sorsdöntő választások éve” – írja az oslói Dagbladet című liberális napilap.

„Indiában, a világ legnagyobb demokráciájában, amelynek 1,4 milliárd lakosa van,  2024-ben választások lesznek. Ugyanakkor Nagy-Britanniában, Oroszországban és az USA-ban, a világ legfontosabb demokráciájában is választások lesznek. Szokatlan és aggasztó, amikor a választók még a korábban stabil demokráciákban is súlyos próbatételnek vannak kitéve. Ez különösen igaz az USA esetében. Maga a tény, hogy Trump ismét versenybe száll az elnöki posztért, fenyegetést jelent a demokráciára nézve. Több bűncselekménnyel is vádolják, ennek ellenére minden jel arra utal, hogy Trump könnyen republikánusok elnökjelölt lehet. Ha megnyeri a választást, tornádóként söpörheti be embereit a Fehér Házba – csak ezúttal nagyobb tapasztalattal és erőteljes bosszúvággyal.”

Az európaiaknak fel kell készülniük 2024-re, mert idén fontos választások lesznek világszerte, írja a madridi El País című közép-baloldali napilap.

„Az újév kilátásai a két folyamatban levő háború miatt nem jók. Ezenkívül 64 országban lesznek parlamenti választások, és ez a világ lakosságának majdnem a felét jelenti. Ezek a választások a demokrácia minőség-próbái lesznek és meghatározzák a nagyhatalmak közötti erőviszonyokat. A világ legnépesebb országának és Kína regionális riválisának számító Indiában a választásokon dől el, hogy Narendra Modi miniszterelnök kap-e még nagyobb hatalmat, ami a tekintélyelvűség megnövekedéséhez vezethet. Az Európai Uniós parlamenti választásokon a szélsőjobboldal az Európai Néppárttal összefogva nagy befolyást szerezhet az EU Bizottságában. De a döntő jelentőségű választás az USA-ban lesz. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Donald Trump áll az élen. Kaotikus elnöksége katasztrofális következményei vagy az ellene indított bűnügyi eljárások jelenleg mit sem változtatnak ezen. Európának fel kell készülnie a legrosszabbra, vagyis a transzatlanti kapcsolatok megsemmisülésére, Ukrajna meggyengülésére, Netanjahu korlátlan hadműveleteire a gázai háborúban, valamint a második hidegháborúra Kína és az Egyesült Államok között. Az EU-nak most kellene végre a gyakorlatban is megvalósítania örök vágyát, hogy stratégiailag autonóm szerepet töltsön be a világban.”

Súlyos földrengés Japánban

Több mint 90 ember halt meg Japánban a január elsejei földrengésben. Az 1879-ben alapított tokiói Asahi Shimbun milliós példányszámú közép-baloldali, liberális napilap kiemeli:

„A leállított Shika atomerőmű és a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű a földrengés által érintett régióban helyezkedik el. Hírek szerint Shikában transzformátortűz ütött ki. A hatóságok azt állítják, hogy ennek ellenére az áramellátás, és így a fűtőelemek hűtése is, folyamatos. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az atomerőművek potenciális kockázatot jelentenek a lakosság számára. Az újév napján bekövetkezett földrengés arra int, hogy alaposan áttekintsük az ország katasztrófavédelmét.”

A pekingi Global Times angol nyelvű állami napilap is aggódik a nukleáris biztonság miatt:

„Ami a prefektúra atomerőműveinek problémáit illeti, a japán hatóságok azonnal kijelentették, hogy »jelenleg minden biztonságban van«. Nincsenek »nagy károk vagy szivárgások«. Az információ azonban nagy figyelmet keltett az internetezők körében. Aggodalomra az is okot ad, hogy Japánban van az atomerőművek legnagyobb koncentrációja a világon, ugyanakkor az ország területe korlátozott. Amennyiben komoly nukleáris katasztrófa történne, Japán aligha tudná ezt egyedül kezelni. Ezt a fukusimai atombaleset fájdalmasan világossá tette számunkra. Ez azért is fontos, mert a japán kormány és a TEPCO [Tokyo Electric Power Company Holdings azaz Tokiói Elektrikus Erőmű Holding Vállalat] eddig gyenge eredményeket mutatott a nukleáris balesetek kezelésében. Ezért bizonyos értelemben elvesztették a hitelességüket.”

Repülőgép-ütközés nehezíti a segélyműveletet a földrengési zónában, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung német polgári-konzervatív napilap:

„Már sötét volt, amikor kedd este a Japan Airlines (JAL) utasszállító repülőgépe landolt a tokiói Haneda repülőtéren. Videófelvételeken nehezen látszik az, ami egy pillanattal később történt: az 516-os járatszámú gép összeütközött a japán partőrség egy kis gépével. Az viszont jól látható, hogy az egyik gép azonnal felrobbant, mindkét repülőgép lángba borult, a füst és a lángok többméter magasra csaptak.

A partőrség gépének öt utasa meghalt az ütközés következtében, a pilóta pedig súlyosan megsérült  – jelentette később a japán sajtó. A TBS japán televízió élő felvételein az utasok láthatók, amint a tűz oltása közben egy vészcsúszdán hagyják el a repülőgépet. A Japan Airlines kedd este bejelentette, hogy mind a 367 utast és a személyzet tizenkét tagját kimentették. Az észak-japán Hokkaidóból érkező gép teljesen leégett. Átmenetileg a repülőtér minden kifutópályát lezártak – mondta a szóvivő. Kezdetben nem volt világos, hogy mi okozhatta az ütközést.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)