Magyarországon a szülők eddig nagyjából 4500 név közül választhatták ki születendő gyermekük utónevét, a tavalyi évben így is 469 kérelemről kellett döntenie a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak. A bizottság, amelynek feladata annak elbírálása, mely új keresztneveket lehet anyakönyveztetni, 2023-ban 70 új nevet (43 női és 27 férfinév) fogadott el, derül ki az intézmény 24.hu-nak megküldött válaszaiból, írja összefoglalójában a Telex.

A mostantól adható női nevek közé bekerült az Emilin, az Ájlá, a Kikerics, az Ili és a Teca, a férfinevek közé pedig a Pipó, a Nazir, a Korbin és a Tiágó.

A kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Raátz Judit a lapnak azt mondta, a kérelmek nagy része idegen helyesírással írt névre vonatkozott, ilyen női név volt többek közt a Riley, az Aylin, a Fanny, a Sophia, a Wednesday, a Becky, a Rose, a Chloe vagy az Odette, a férfiaknál pedig a különösen népszerű Noah és a Deniel, valamint a Paul, Johann, Arthur, Hugo, Gerald. A magyar jogszabályok szerint azonban nevet csak a magyar helyesírás szabályai szerint lehet bejegyezni, ezeket a kérelmeket tehát nem tudták elfogadni.

A szülők gyakran egy név alakváltozataival próbálkoztak, így például a Kéti név elutasítása után megpróbálták a Katie, a Kétie, majd a Kéti alakot kérni, illetve a kiejtés szerinti Nino, Ninó, Níno, Nínó változatokat.

2023-ban is kedveltek voltak a kettős keresztnevek, és az angol Emilin (Emma + Lynn) és az Annarózsa be is került az adható női nevek közé, míg a Katamari, a Pannilia, a Bodzaróza, a Pannalina, a Larahella, a Zararóza és a Narabella elvérzett a bizottság döntése szerint.

A török eredetű nevek tavaly felívelő trendje csökkent, de az Ájlá női név és a Nazir férfinév így is átment a bizottsági szűrőn, ellentétben a Dzsánszuval és a Barannal. A távol-keleti nevek vonalán anyakönyvezhetővé vált a japán Kjókó, Kaori és Mei, valamint a koreai Nabi.

Továbbra is kedveltek a már anyakönyvezhető nevek alakváltozatai, mint a Söván (Johanna), az Eleonor, Elora (Eleonóra), a Serina (Serin), a Zenda (Zena), a Zília (Zilia), a Lisza (Melissza) és a Dorita (Dóra). Többen kérnek becenévi alakot is, amelyeket szintén engedélyezett az Utónévbizottság: Ancsa, Ili, Teca.

Két egyéni névalkotást is engedélyeztek, így született meg a Kikerics, illetve a Lile név, illetve két írói névalkotásra is rábólintottak: a Szmilla nevet Peter Høeg dán író alkotta meg, a Zaira pedig Voltaire egyik tragédiájának főszereplője. Az Artúr-mondakör ismert lovagja, Galahad, valamint A Gyűrűk Ura egyik szereplője, Legolász nevét azonban nem engedélyezték.

A bizottság zöld utat adott a férfinevek rövidült névalakjainak is, mint a Náel (Nátánael), a Pipó (Filippo), a Dárisz (Dáriusz), a Korbin (Korbinián), a Tiágó (Szantiágó) és a Gábris (Gábor).

Raátz Judit kitért a legkirívóbb esetekre is, és megemlítette a mesealakoktól kölcsönzött nevekre vonatkozó kérelmeket, mint a Lolka vagy a Röneszmé, de találkoztak a Rüntyi, a Zuri, az Eni, a Bimbi, a Böbi, a Kari és a Nia nevekkel is.

Egy kérelmező Szentistván nevét szerette volna a gyerekének adni, amit azzal indokolt, hogy mindig emlékezhessen az államalapítóra.

De előfordult a Jézus és a Lucifer név kérelme is.

Az összkérelmek közel 10 százalékát olyan beadványok tették ki, amelyben valaki magának kért egy új nevet, illetve a meglévő becenevét szerette volna hivatalossá tenni.

2021-ben a török tévésorozatokban hallott nevek dominálták a névkérelmeket, a Röneszmé és a Pumba viszont 2022-ben sem ment át.