Aleksandar Vučić 2019 végén ismertette a „Szerbia 2025” tervet, amely számos megvalósítandó célt tartalmazott. Akkori nyilatkozatai szerint a program összértéke 14 milliárd euró, azonban az elnök három nappal ezelőtt új tervet mutatott be a 2027-ig tartó időszakra, 17,8 milliárd euró értékben.

A szerb elnök honlapján közzétett, 2025-ig érvényes, hivatalos dokumentumként valójában nem létező tervben az szerepel, hogy 2025 végén 900 euró lesz az átlagkereset Szerbiában, az átlagnyugdíj pedig 430 és 440 euró között lesz. Az átlagkereset Szerbiában 2023 végén 750 euró körül mozgott, az átlagnyugdíj pedig 340 euró körül alakult.

Szerbia Kormányának Titkársága a „Transparentnost Srbija” szervezet kérdésére, hogy valóban létezik-e a „Szerbia 2025” terv mint dokumentum, a titkárság nemmel válaszolt.

A nem létező tervben Vučić 1,1 milliárd eurós egészségügyi befektetést, és ötmilliárdos infrastrukturális beruházásokat is meghirdetett.

„Egész Szerbiát behálózzuk, Szerbiában 5.000 kilométer utat fogunk rekonstruálni, 3,33 milliárdot fektetünk be a vasúti infrastruktúrába, és ebben benne van a belgrádi metró is, amelyre 1,7 milliárdot jósoltunk” – mondta Vučić 2019-ben.

A Morava közlekedési folyosó elkészültét 2023-ra ígérte, ez azonban eddig nem történt meg, ráadásul 2023. októberében a kormány parlamenti eljárásra terjesztette azt a 700 millió eurós kölcsönszerződés megerősítéséről szóló törvényjavaslatot, amely a Morava folyosó megépítéséhez nyújtott kölcsönre vonatkozik.

Szerbia kormánya 2020 májusában az ország szempontjából kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a „Vožd Karađorđe” út építési projektjét. Az új autópályát körülbelül 220 kilométer hosszúra tervezték, és 100 millió eurót láttak előre rá.

Bár Tomislav Momirović akkori infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy 2023-ban megkezdik az útépítést, idáig ez sem történt meg.

A terv ismertetése során jelentős víziközlekedési beruházásokat, agrárszektor-fejlesztéseket, turizmusfejlesztést is ígértek.

A stadion egyre drágább

A nemzeti stadionra 2023-ban eredetileg 7,7 milliárd dinárt terveztek költeni a költségvetésből, mára ez az összeg 13 milliárdra nőtt.

2027-ben ugrunk a jövőbe

Aleksandar Vučić 2022-ben mutatta be az „Ugrás a jövőbe – Szerbia EXPO 2027” tervet, amelybe 17,8 milliárd eurót fektet be az ország.

„Az államadósság egyetlen pillanatban sem közelítheti meg vagy haladhatja meg a 60 százalékot, ami maastrichti kötelezettségünk, de egyben törvényi kötelezettségünk is” – mondtaVučić, és hangsúlyozta, hogy Szerbia ellenőrzés alatt fogja tartani államháztartását, és ha minden a tervek szerint alakul, 92,7 milliárd euróra növelik a bruttó hazai terméket.

Az elnök azt is beharangozta, hogy idén áprilistól vagy májustól az első gyermek megszületésekor az állam 500 ezer dinárral támogatja a szülőket, a második gyermek után 600 ezer dinár, a harmadik és negyedik gyermek születésekor pedig„még komolyabb” hozzájárulás várható.

„26,7 százalékról 20 százalékra csökkentettük a szegénységet Szerbiában, 2027-re pedig 16,7 százalékra szeretnénk csökkenteni, amivel az uniós átlag fölé kerülnénk” – mondta az elnök.

Kiemelte, hogy a következő három évben a ritka betegségek kezelésének költségvetését is növelik – az első évben 85 millió euróval, utána 150 millió euróval, végül 200 millió euróval.

Az elnök elmondása szerint a következő négy évben a szülészeti központokat is felújítják, elsőként a belgrádiakat, majd Nišben, Kragujevacban, Újvidéken, és van rá lehetőség, Banja Lukában is.

A tervek szerint 2027-ig további 487 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épül.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök köszöntőjében rámutatott, hogy az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorba történő beruházások 2027-re várhatóan elérik a 10 milliárd eurót, ami jelentős ugrás a tavalyi 3,5-3,6 milliárdhoz képest.

„140 ezer embert foglalkoztatnak ebben a szektorban” – mondta Brnabić, és hangsúlyozta, hogy az állam 2027-ig mintegy 70 millió eurót fektet be a mesterséges intelligencia területére.

A kormányfő további 150-200 millió eurós tudományos, kutatási és innovációs infrastrukturális beruházást jelentett be, hozzátéve, hogy 2027-re bővítik a Niši Tudományos és Technológiai Park épületét, majd Čačakban, Belgrádban és Újvidéken várhatóak hasonló fejlesztések.