A teheráni papi rezsim ügyészsége azt állítja, hogy a svéd Johan Floderus „intenziv kapcsolatokat ápolt” a cionista rezsimmel (Izraellel) és kémtevékenységet végzett számára, ami főbenjáró bűnként értékelhető. A vádpontok között korrupció is szerepel.
Az ügy előzményei több száz napra nyúlnak vissza
A hirtelen felpörgetett eljárásnak a két ország közti feszültség növekedése is oka lehet. Szombaton az iráni külügyminiszter felszólította a svéd hatóságokat, hogy biztosítsanak fokozott védelmet az iráni külképviseletnek, mivel – állításuk szerint – Stockholmban támadás ért egy követtségi alkalmazottat, írja cikkében a Euronews.
A svéd rendőrség közlése szerint az ügyben öt személyt vettek őrizetbe, a külügyminisztérium pedig jelezte Teherán felé, hogy maximálisan betartják a Bécsi Egyezményeket a külképviseletek védelméről.
Hirtelen szorít az idő
További fenyegető jelzés, hogy Irán tegnap négy politikai elítélten is végrehajtotta a halálbüntetést, ami figyelmeztető az összes fogva tartott számára.
Floderus ügyvédeinek egy hetük van a záróbeszéd bemutatására. A per a forradalmi törvényszék előtt zajlik, ahol a legsúlyosabb hazarulási, kémkedési és terror-ügyekben járnak el. Tavaly májusban ez a testüleet ítélt halálra egy svéd-iráni állampolgárt.
A túszejtés, amit a svéd és uniós hatóságok másfél éve szinte teljes titokban tartottak, az iráni „túszdiplomáciához” igazodott. A reménykedés az volt, hogy színfalak mögött zajló tárgyalásokkal és alkukkal a túszul ejtett személyek megválthatók.
Az alkualap most egy Svédországban életfogytiglanra ítélt személy kicserélése lehet. Az illető 1988-ban a jelenlegi államelnök, Ebrahim Raiszi statáriális bírói csoportjában részt vett tömegesen kiszabott és végrehajtott halálos ítéletek meghozatalában. Floderus fogva tartásának idején az Egyesült Államoknak az alku sikerült, amikor tavaly augusztusban öt amerikai foglyot váltottak ki, cserébe 6 milliárd Irántól befagyasztott dollárért, amit egy katari bank tartott a számlán. Emellett az amerikaiaknak több fogva tartott iráni elítéltet is el kellett engedniük.
Irán jó ideje tart rabságban nyugati útlevéllel rendelkező személyeket, hogy felhasználja őket a nemzetközi nyomásgyakorlásban. A cserére szánt foglyok legtöbbje kettős állampolgársággal rendelkezik, de ezt Teherán nem fogadja el.
A most 34 éves Floderus turistaként érkezett Iránba, ahol a kegyetlenségéről leginkább ismert Evin börtönben tartják fogva. A hely a „a Halál előszbája” nevet is viseli.
Az elmúlt években Irán sorozatban végzett ki külföldi nemzetiségűeket
A nyugati elítéltek mellett nagy tömegű afgán, iraki vagy pakisztáni személy adtak hóhérkézre, és jelentős a száma az országon belül élő kisebbségek tagjainak, főként az azerieknek.
A 2016-21 között halálra ítéltek sorában volt török és szíriai is, valamint kivégzésre vár egy német-iráni személy is. Az elítéltek legnagyobb része afgán, akik közül 2 nő volt.
A külföldiek körében 37 személyt gyilkossággal vádoltak meg, 35 pakisztánit kábítószercsempészetért, négyet terrorcselekményekért, kettőt pedig kémkedésért ítéltek el. Őrizetbe vétele idején volt köztük 13 éves afgán állampolgár is.
Irán gyakran védekezik azzal, hogy a világ ópiumforgalmának 80%-a Afganisztánból ered, és hatol be az országba, ezért a legkeményebb büntetéseket kénytelen alkalmazni. Az ENSZ Drogellenes szervezete (UNODCS) alátámasztja, hogy körülbelül egymillió tonna nyers ópium és 400 millió tonna heroin eredete afgán, ugyanakkor leszögezi, hogy a tömeges kivégzéseknek igen gyakran politikai oka van.
A hosszú titkolózás valószínűleg rontott Floderus esélyein, mert nem tette lehetővé a széleskörű nemzetközi nyomásgyakorlást, ami egyes esetekben teljes vagy részsikert eredményezett. A svéd külügyminisztérium erről azt mondta, hogy „értjük, hogy érdeklődés van az ügy iránt, de megítélésünk szerint megnehezítené az ügy kezelését, ha a minisztérium nyilvánosan megvitatná az intézkedéseket”.
Az esetet ismerő uniós képviselők elégtelennek és gyengének tartották a háttértárgyalásokat, és követelték a mielőbbi határozott lépéseket. Nem fogadták el azt az érvelést sem, hogy a svédországi Korán-égetések váltották volna ki a teheráni rezsim bosszúvágyát. Ebben igazuk is lett, mert a legsúlyosabb büntetésre tett teheráni ügyészi javaslat most már jóval azután született, hogy Svédország jogi intézkedéseket tett a vallási jelképek védelmére.
