Egy, a Szabad Választások és Demokrácia Központ (CESID) által végzett felmérés szerint minden negyedik fiatalnak rossz a kapcsolata a szüleivel, de a legtöbb döntést velük egyeztetve hozzák meg. A sorkatonai szolgálat bevezetésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok hogyan látják Koszovó és Metohia jövőjét, és hogy hogyan tájékozódnak leggyakrabban – mondta Ivo Čolović, a CESID munkatársa a szerb köztévének (RTS).
A szerbiai fiatalok érzéseit, gondolatait, terveit és szokásait vizsgáló nagyszabású kutatás alkalmából ezer 15 és 30 év közötti fiatalt kérdeztek meg.
„Kutatásunk lényege, hogy megtudjuk, mit gondol az állampolgárok egy bizonyos csoportja. Ha egy országosan reprezentatív mintán dolgozunk, mint ez, akkor annak teljes mértékben tükröznie kell a fiatalok bizonyos helyzetekkel kapcsolatos attitűdjeit” – magyarázta Čolović.
Minden negyedik fiatalnak rossz a viszonya a szüleivel, de a fontos döntésekre mégis a családnak van a legnagyobb kihatása.
„A fiatalok 27 százaléka azt mondta, hogy minden fontos döntést a szüleikkel egyeztetve hoznak meg. A fiatalok 19 százaléka csak az anyjától kér támogatást fontos döntései meghozatalakor, 13 százaléka csak az apjától. A fiatalok egytizede nem kér tanácsot senkitől, hanem maga hoz döntést” – mondja a CESID munkatársa.
A fiatalokat megkérdezték a katonai szolgálatról, valamint arról is, hogy készek-e részt venni Koszovó és Metóhia védelmében, ha azt erőszakkal választanák el Szerbiától.
„A megkérdezettek 24 százaléka, úgy gondolja, hogy Koszovó és Metóhia továbbra is Szerbia része marad, 19 százalékuk valamilyen befagyott konfliktust lát a jövőben, 20 százalék azok aránya, akik szerint Koszovó függetlenné válik” – mutatott rá Čolović.
Megosztottak a vélemények a katonai szolgálatról
„A fiatalok 45 százaléka ellenzi a sorkatonai szolgálat bevezetését, 44 százaléka támogatja a katonai szolgálatot. A belgrádiak, vajdaságiak, és a kisebbségek soraiból származók valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ellenzik a katonai szolgálat bevezetését, míg a középiskolai végzettségűek, és Szerbia déli részéről származók támogatják azt leginkább” – mondja Čolović.
Ami a tájékozódást illeti, a fiatalok leginkább a közösségi médián keresztül tájékozódnak a hírekről. Ami a hagyományos médiát illeti, az RTS-t követik legtöbben, ha politikai és gazdasági témákról van szó, a Prva televízió, az N1 és a Blic a legnépszerűbb források a kutatás eredményei szerint.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia milyen irányba halad, a fiatalok 49 százaléka azt felelte, hogy Szerbia rossz irányba halad, míg 34-35 százalékuk szerint jó irányba halad az ország.
„Általában pozitív érzelmekkel rendelkeznek a demokráciával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy mi történik. A fiatalok több mint kétötöde még mindig úgy gondolja, hogy a demokrácia a lehető legjobb rendszer, amelyben élni lehet”– zárta szavait Čolović.
