Az alábbiakban részleteket közlünk abból az interjúból, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített a Kremlben a szélsőjobboldali felforgató véleményvezér, az amerikai Fox hírtévéből hazugságok terjesztése miatt kirúgott Tucker Carlson. Azokat a részleteket emeljük ki, amelyek arra vonatkoznak, hogy visszakövetelheti-e Putyin szerint Magyarország a kárpátaljai területeket. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Putyin meglátásai között nyilvánvaló csúsztatások is találhatók – és nemcsak az, hogy az ukrajnai magyarok „cilinderkalapban” ücsörögnek házuk előtt… (Az átirat a szinkrontolmács szövege alapján készült, vagyis nem lehet minden esetlegességért a megszólalót hibáztatni.)
TUCKER CARLSON: [Önnek] nyilvánvalóan enciklopédikus ismeretei vannak erről a régióról, de elnöksége első 22 évében miért nem hozta fel azt, hogy Ukrajna nem igazi ország?
PUTYIN ELNÖK: A Szovjet-Ukrajna rengeteg olyan területet kapott, amely soha nem tartozott hozzá, beleértve a Fekete-tenger térségét is. Valamikor, amikor Oroszország megkapta őket az orosz–török háborúk eredményeként, „Új Oroszországnak” vagy Novorosszijának nevezték. De ez nem számít. Az számít, hogy Lenin, a szovjet állam alapítója így hozta létre Ukrajnát. Az Ukrán Tanácsköztársaság évtizedeken át a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának részeként fejlődött, és megint csak ismeretlen okokból a bolsevikok ukránosításba kezdtek. Nem pusztán azért, mert a szovjet vezetés nagyrészt Ukrajnából származott. Inkább a Szovjetunió által követett általános őslakosság-támogató politikával magyarázható. Ugyanezt tették más szovjet köztársaságokban is. Ez magában foglalta a nemzeti nyelvek és nemzeti kultúrák népszerűsítését, ami elvileg nem rossz. Így jött létre a Szovjet-Ukrajna.
A második világháború után Ukrajna – az addig Lengyelországhoz tartozó területeken kívül – a korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is megkapta (ma Nyugat-Ukrajna). Így Románia és Magyarország földjeinek egy részét elvették és Ukrajnának adták, és azóta is Ukrajna részei maradtak. Tehát ebben az értelemben minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük: Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata szerint alakítottak ki.
TUCKER CARLSON: Ön szerint Magyarországnak joga van visszavenni a területeit Ukrajnától? És más nemzeteknek is joguk van visszamenni 1654-es határaikhoz?
PUTYIN ELNÖK: Nem vagyok benne biztos, hogy vissza kellene menniük az 1654-es határokhoz, de Sztálin idejét tekintve az úgynevezett Sztálin-rezsim – amely sokak szerint számos emberi jogsértést és más államok jogainak megsértését mutatta – ki lehet mondani, hogy visszakövetelhetik azokat a földeket, amelyekhez jelenleg nincs joguk, ez legalább érthető…
TUCKER CARLSON: Megmondta Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?
PUTYIN ELNÖK: Soha. Soha nem mondtam ezt neki. Egyetlen alkalommal sem. Erről még csak nem is beszéltünk, de azt pontosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak térni történelmi országukhoz.
Sőt, egy nagyon érdekes történetet szeretnék megosztani, ez egy személyes kitérő. Valahol a 80-as évek elején autóval kirándultam az akkori Leningrádból (a mai Szentpétervárról) a Szovjetunión keresztül, Kijeven át. Megálltam Kijevben, majd Nyugat-Ukrajnába mentem. Elmentem Beregovóba, és ott minden város és község neve oroszul meg egy általam nem értett nyelven volt – magyarul. Oroszul és magyarul. Nem ukránul – oroszul és magyarul.
Valamiféle falun mentem keresztül, ahol férfiak ültek a házak előtt, fekete háromrészes öltönyben és fekete cilinderkalapban [sic!]. Megkérdeztem: „Valamiféle mutatványosok?” Azt mondták: „Nem, nem mutatványosok, hanem magyarok. „Azt kérdeztem: „Mit keresnek itt?” – „Hogy érti ezt? Ez az ő földjük, itt élnek.” Ez a szovjet időkben volt, az 1980-as években. Megőrzik a magyar nyelvet, a magyar neveket, minden népviseletüket. Magyarok, és magyarnak érzik magukat. És persze, ha most jogsértés történik…
TUCKER CARLSON: Nos, ez az – ez az – és ilyenből sok van. Azt hiszem, sok ország dühös – Erdély is, amint azt nyilvánvalóan tudja –, de sok nemzet frusztráltnak érzi magát a 20. századi háborúk és az ezeréves háborúk nyomán újrarajzolt határok miatt, amint azt említette is. De tény, hogy ezt az ügyet tavalyelőtt februárig nem vetette fel, és abban az ügyben, amit felhozott – ma olvastam – hosszasan magyarázza, hogy fizikai fenyegetést érzett Nyugat felől, a NATO-tól, beleértve a potenciális nukleáris fenyegetést is, és ez késztette arra, hogy fellépjen. Ez korrekt jellemzése annak, amit mondott?
PUTYIN ELNÖK: Megértem, hogy hosszú beszédeim valószínűleg kívül esnek az interjú műfaján. Ezért kérdeztem már az elején: Komoly beszélgetést folytatunk, vagy show-t fogunk csinálni? Akkor azt válaszolta, komoly beszélgetést. Így hát, kérem, hallgasson végig.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a Szovjet-Ukrajna létrejött. Aztán 1991-ben a Szovjetunió összeomlott. És mindazt, amit Oroszország nagylelkűen adományozott Ukrajnának, az utóbbi „magával cipelte”.
A mai témánk egyik nagyon fontos pontjához érkezem. Hiszen a Szovjetunió összeomlását gyakorlatilag az orosz vezetés kezdeményezte. Nem értem, mi vezérelte akkor az orosz vezetést, de gyanítom, több oka is volt annak, hogy azt gondolhattuk, minden rendben lesz.
Először is úgy gondolom, hogy az akkori orosz vezetés úgy gondolta, hogy Oroszország és Ukrajna kapcsolatának alapjai a következők: a közös nyelv – az ottani lakosság több mint 90 százaléka beszélt oroszul; családi kötelékek – minden harmadik személynek volt valamilyen családi vagy baráti köteléke Oroszországgal; közös kultúra; közös történelem; végül a közös hit; egyetlen államon belüli együttélés évszázadokon át; és a szorosan összekapcsolódó gazdaságok. Ezek mind olyan alapvetőek voltak. Mindezek az elemek együttesen elkerülhetetlenné teszik jó kapcsolatainkat.
A második pont nagyon fontos. Szeretném, ha amerikai állampolgárként ön és a nézői is hallanának erről. Az egykori orosz vezetés abból indult ki, hogy a Szovjetunió megszűnt és ezért nem léteznek ideológiai választóvonalak. Oroszország önként és proaktívan beleegyezett a Szovjetunió összeomlásába és úgy gondolta, hogy ezt az úgynevezett – ma már ijesztően hangzik – „civilizált Nyugat” együttműködésre és társulásra való felhívásként fogja fel. Ezt várta Oroszország mind az Egyesült Államoktól, mind az úgynevezett kollektív Nyugattól.
Voltak okos emberek, Németországban is. Egon Bahr, a Szociáldemokrata Párt meghatározó politikusa, aki a Szovjetunió összeomlása szélén álló szovjet vezetéssel folytatott személyes beszélgetései során ragaszkodott ahhoz, hogy Európában új biztonsági rendszert kell létrehozni. Segíteni kell Németország egyesítését, de új rendszert kell létrehozni az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország és más, közép-európai országok bevonásával. De a NATO-nak nem kell terjeszkednie. Ezt mondta: ha a NATO kibővül, minden ugyanolyan lenne, mint a hidegháború idején, csak közelebb kerülne Oroszország határaihoz. Ez minden. Bölcs öreg volt, de senki sem hallgatott rá. Sőt, egyszer dühös is lett (erről a beszélgetésről van feljegyzés az archívumunkban): „Ha – mondta –, ha nem hallgatsz rám, soha többé nem teszem be a lábam Moszkvába.” Csalódott a szovjet vezetésben. Igaza volt, minden úgy történt, ahogy előre megmondta.
A kétórás interjú itt tekinthető meg:
Tucker Carlson interjúja Vlagyimir Putyinnal a Kremlben, 2024. február 9. (Képernyőmásolat)