A hét bombahíre Budapestről érkezett csütörtökön, ahol a miniszterelnök kénytelen volt személyes kármentésbe menekülni, amikor kiderült, hogy a saját maga által a legmagasabb polcra emelt Novák Katalin egy pedofil elítélt bűnsegédjének kegyelmezett meg. Ezzel ugyanis a Fidesz egyik legnagyobb politikai poénjáról – az állítólagos pedofil-ellenességről – derült ki annak képmutató volta. Ezzel kezdünk. Orbán videójában már semmi jele nem volt az Unióval szembeni múlt heti „megszelídülésének”, ami továbbra is sajtótéma maradt. Ehhez képest nem számított meglepetésnek, hogy az USA és az Egyesült Királyság légiereje több tucat megtorló bevetést hajtott végre az iráni támogatottságú terrorcsoportok ellen Irakban, Szíriában és Jemenben. Németországban hatalmas tömegek tüntetnek a szélsőjobboldali AfD ellen: volt olyan nap, amikor több mint félmillióan vonultak az utcákra. El Salvadorban Nayib Bukele történelmi eredménnyel – és alktományellenesen – nyert újraválasztást. Végül pedig III. Károly brit király rákdiagnózisa is a címoldalakon szerepelt. – Átlapoztuk a világsajtót Varsótól Washingtonig, Sanghajtól San Salvadorig és Bogotától Budapestig.
Orbán „meghekkelte” az államfőt
A nagy port felkavart (itt írtunk róla) pedofil-bűnsegédi kegyelem nyomán a magyar miniszterelnök akkora bajt észlelt, hogy alkotmánymódosítással bírálta felül azt a magyar államfőt, aki alkotmányos jogát gyakorolta, és akit ő maga ültetett a Sándor-palotába. A budapesti HVG szerint még egyes Fidesz-pártolók is megrökönyödtek az ügyön. Szörényi Levente kilépett a köztársasági elnök tanácsadó testületéből (mit is keresett ott!?), Pálinkás József volt MTA-elnök és az első Orbán-kormány oktatási minisztere (olyan sincs már) az egész Fidesz-csúcsot hibáztatja:
„»Novák Katalin köztársasági elnöknek és Varga Judit igazságügyi miniszternek – sőt, az egész apparátusuknak – nem volt elegendő morális és kulturális tartása, képzettsége, helyzetmegítélése, hogy egy szörnyű pedofil bűncselekmény bűnsegédjének nem adhatnak kegyelmet… Mindezek fényében rémületes a miniszterelnök bejelentése, hogy ’most nem jogászkodni kell’ és hogy ’a pedofiloknak nincs kegyelem’« – írja Pálinkás. Szerinte komoly »intellektuális zavarodottságra« utal, hogy Orbán szerint az Alaptörvény módosítása nem jogi aktus. »Akkor mi?« – teszi fel a kérdést.”
[FRISSÍTÉS] Rovatunk lezárása után, szombat hajnalra már az amerikai sajtó is beszámolt a budapesti tüntetésekről, amelyeket Novák Katalin megmagyarázhatatlan kegyelme váltott ki. A Washington Post szerint:
„A magyar konzervatív köztársasági elnök lemondása iránti kérelmek pénteken felháborodtak, mert megkegyelmezett egy gyermekekkel való szexuális zaklatás ügyének eltussolásáért elítélt személynek, ami példátlan politikai botrányt robbant ki a régóta működő nacionalista kormány számára. Novák Katalin, Magyarország történetének első női köztársasági elnöke felháborodást váltott ki, miután kiderült, hogy 2023 áprilisában elnöki kegyelmet adott egy férfinak, akit elítéltek azért, mert egy sor szexuális zaklatást elrejtett egy állami gyermekotthonban.
Novák Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök közeli szövetségese és kormányzó Fideszének volt alelnöke. Magyarország családokért felelős minisztere volt 2022-es elnöki kinevezéséig, és szókimondóan kiállt a hagyományos családi értékek és a gyermekvédelem mellett. Az ellenzéki pártok amellett, hogy menesztését követelték, etikai eljárást kezdeményeztek ellene a parlamentben. Csütörtökön a 2010 óta hatalmon lévő Orbán alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely megtiltja a gyermekek elleni bűncselekmények miatt elítéltek kegyelmét – ezzel megrovó Novák döntését.”
A Fidesz megint saját parlamentjét bojkottálta
Orbán alkotmánymódosító Facebook-videójának nemzetközi kommentálására lapzártánkig még korán volt, de a Washington Post nem mulasztotta el észrevenni, hogy a Fidesz a hét elején másodszor is megfutamodott a parlamentből vidékre, csak hogy ne kelljen az ellenzék ismételt próbálkozására megszavazni Svédország NATO-csatlakozását. Az amerikai fővárosi lap beszámol arról is, hogy amerikai szenátorok kétpárti csoportja figyelmeztetett: fogytán a szövetségesek türelme a magyar halogatás miatt. A külügyi bizottság elnöke pedig kijelentette, hogy „Magyarország a NATO legmegbízhatatlanabb tagja.”
Miután Orbán és az EU viszonya valamelyest javult, Orbán üres padokkal üzent a NATO-nak, ami miatt könnyen amerikai szankciók jöhetnek Magyarország ellen, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Hiába az Egyesült Államok figyelmeztetése és több nagykövet jelenléte, a Fidesz határozatképtelenné tette a parlament rendkívüli ülését, ahol a svéd csatlakozásról szavaztak volna.”
Orbán megszelídült volna?
A pozsonyi Pravda című baloldali napilap így vélekedik a magyar miniszterelnök szerepéről a múlt heti EU-csúcson:
„Bár eredetileg hosszas huzavona volt várható a brüsszeli rendkívüli csúcson, amelyen az európai vezetők fáradságos munkával próbálták rávenni Orbán Viktort arra, hogy hagyja abba az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segély blokkolását, de már néhány perccel a csúcs kezdete után egyhangú döntés született arról, hogy nem blokkol senki. Mi történhetett? Ahogy Orbán decemberben meglepett mindenkit, amikor Olaf Scholz német kancellár javaslatára kiment az ülésről „egy kávéra” s ezzel lehetővé tette a többi állam- és kormányfő számára, hogy döntsenek Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről, a magyar kormányfő ezúttal is váratlan békülési hajlamot mutatott. Azt mondják, hogy az ugató kutya nem harap. Ez talán Orbánra is vonatkozik, akinek a szájából mindenféle kellemetlen dolgot lehetett hallani Ukrajnáról. De Orbán talán attól ijedt meg, hogy az EU gazdasági nyomást készül gyakorolni Budapestre, ami tovább ronthatja az ország amúgy is silány gazdasági helyzetét és növelheti az inflációt. […] Ha ennek politikai következményei is lennének, mint például a szavazati jog megvonása […], az egy olyan veszélyes elegyet eredményezne, amely egy Orbánhoz hasonló autokratát is megfélemlíthet. Mindenesetre a hatalmas magyar kuvasz, amely hangosan ugatott, mostanra egy kis mopsszá vedlett.”
Amerika bekapcsolódott a közel-keleti háborúba
A brüsszeli de Tijd című gazdasági és politikai napilap szerint:
„Az amerikai megtorlás mértéke óriási. Két napon belül három országban 121 célpontot bombáztak. És mindez egy olyan elnök parancsára, aki hónapok óta próbálja megakadályozni, hogy a gázai háború átterjedjen a Közel-Kelet többi részére. Közel-Keleten a háború október 7-i kezdete óta minden megmozdulást nagyítón keresztül szemlélnek. Ezt Biden elnök nagyon jól tudja. Ezért hangsúlyozta, hogy az USA nem akar háborút. A teheráni rezsim ennek ellenére »stratégiai hibának« minősítette a bombázást. A washingtoni és teheráni geopolitikai számításoktól függetlenül a tűzvész veszélye nagy a Közel-Keleten.”
A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap így elemzi a témát:
„A kibővített gázai háború új szakasza kezdődött a hétvégén: az USA hatalmas légicsapásaival Szíria és Irak ellen próbálja megakadályozni ennek a két államnak az Iránhoz fűződő katonai kapcsolatait. Az Egyesült Államok így reagált az Irán-barát iraki milíciák amerikai katonák elleni halálos támadására Jordániában. Mindkét akció olyan, mint egy show-vívás a Hamász és Izrael támogatói közötti, október 7-e óta zajló háborúban. Az Egyesült Államok célja továbbra is az, hogy megállítsa a gázai háború terjedését Irán elrettentésével és megfékezésével, mert hát a pragmatikus érdekek továbbra is ellenzik a háború kiterjesztését. De ennek csak a Gázai övezet háborújának békés megoldásával lehet véget vetni.”
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki napilap ezt írja:
„Az Irak elleni amerikai támadások felkeltették a bagdadi vezetés haragját. Al-Szudáni iraki miniszterelnök most még sürgősebben fogja követelni az amerikai kontingens gyors kivonását Irakból. Washingtont azonban még nem nagyon aggasztja a jelenlegi helyzet. Az Egyesült Államok kormánya hajlamos saját szemüvegén keresztül szemlélni az iraki hatóságok elégedetlenségét az Iránnal fenntartott kapcsolatokkal, amelynek al-Szudáni kormányára gyakorolt befolyása fokozatosan növekszik.”
Jobboldal elleni tüntetések Németországban
Németországban már három hete tüntetnek országszerte az emberek százezrei a jobboldali szélsőséges AfD ellen. A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap ezt írja:
„Az egykor stabil, konszenzusos és összehangolt Németország, az egyesült Európa politikai horgonya, ma kaotikus és veszélyes küzdelmek terepe, hisz új rekordot ért el a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kormánykoalíciójának politikájával kapcsolatos elégedetlenség. Ugyanakkor a kereszténydemokraták a belső szakadás szélén állnak. A mezőgazdasági termelők tiltakozása megbénította az országot, és az Alternatíva Németországért nevű párt immár a második politikai erő lett a választói palettán.”
Csakhogy van hatásuk a hatalmas tiltakozási akcióknak is, és ezért folyamatosan csökken az AfD népszerűsége, írja a budapesti Népszava, majd így folytatja:
„Hétvégén ismét százezren tüntettek az Alternatíva Németországért (AfD) ellen. A legtöbben, a rendőrség szerint mintegy 150 ezren, Berlinben vonultak utcára, de a szervezők 300 ezer résztvevőről beszéltek. A Reichstag épülete előtt ezt skandálták: »Együtt a fasizmus ellen« és »Egész Berlin megállítja az AfD-t«.”
Választások El Salvadorban
A Salvadori Köztársaságban Bukele elnök kikiáltotta magát az elnökválasztás győztesének. A fővárosban, San Salvadorban megjelenő El Faro című független digitális napilap ezt így kommentálja:
„Három évvel hivatalba lépése után Nayib Bukele csalást követett el. Eltérítette a Legfelsőbb Bíróságot és az, az alkotmány megsértése ellenére, jóváhagyta a parlament újraválasztását. Aki jelöltségét ellenezte, börtönbüntetésre számíthat. Technikailag ez azt jelenti, hogy 2024. június 1-től a Salvadori Köztársaság diktatúra lesz, mert akkor Bukele megkezdi második hivatali idejét, amelyre az alkotmány szerint nem jogosult – és már nincs olyan intézmény, amely megakadályozhatná őt ebben. A demokrácia rövid epizódja a Salvadori Köztársaságban máris véget ért.”
A bogotai El Espectador című szociál-liberális napilap is kritikus szemmel elemez:
„Bukele választási győzelme annak a kemény politikájának választók általi elismerése, amellyel helyreállította országa biztonságát. De ez a politika az emberi jogok rovására ment. Egy demokráciában azé a hatalom, aki a legtöbb szavazatot kapja a választásokon. De ugyanilyen fontos a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztása is. Bukele ellentmondásos intézkedéseket, például állandó szükségállapotot vezetett be. Számára csak az eredmény számít, még akkor is, ha bandavezérekkel köt üzletet és több tízezer embert tartóztatnak le. Hasonló volt a helyzet Hugo Chávezzel is Venezuelában, aki népszerűsége miatt több választást is megnyert, de aztán bebetonozta hatalmát. Ma ez az ország Nicolás Maduro diktatúráján keresztül fizeti meg az árát.”
Bukele elnök drasztikusan csökkentette a gyilkosságok számát a Salvadori Köztársaságban, azonban nem veszi komolyan az emberi jogokat, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A Salvadori Köztársaságban mindenki beszámolhat a rablóbandák atrocitásairól. La Campanera, a Soyapango ipari külváros szélén fekvő település régóta az ország egyik legrettegettebb vidéke. Marta Mejia Sousa csaknem már húsz éve igazgatónője az ottani helyi iskolának. »Amikor itt kezdtem el dolgozni, a helyzet nagyon kritikus volt« – mondja. »Senki sem jöhetett be ide a fiúk beleegyezése nélkül. Totális ellenőrzés volt, állandó félelem.« Ezt a helyzetet az iskolának is el kellett fogadnia, és sok fiatal már diákkorában csatlakozott a bandákhoz. »Ki-be jártak itt, néhányan még fel is voltak fegyverezve« – mondja az igazgatónő. És megtettek vagy elvittek, amit csak akartak.
Az egyik legnyomasztóbb incidens az egyik diáklányt érintette az iskolában. Az akkor 15 éves lányt születésnapi ajándékként szemelték ki az egyik bandavezér számára. Ez a »becsület« nem jelent kevesebbet, mint hogy a banda tagjai csoportos nemi erőszak áldozatává ítélték. Ennek a lánynak az esetében tizenketten voltak a bandából. Ilyen esetekben az áldozatnak nincs más választása, mint hogy eleget tegyen a követelésnek. A banda azzal fenyegetőzik, hogy erőszakot követ el a család ellen, ha a lány ellenáll. Senki sem mer beszélni ilyen esetekről, mert fél a megtorlástól. Az igazgatónő ennek ellenére rájött, hogy mi történik. A keze azonban meg volt kötve. Ha bármit is megpróbált volna tenni az elkövetők ellen, az halálos ítélet lett volna számára. »Ez kemény. Az emberek hallgatnak. Úgy érzi magát az ember, mint a bandák cinkosa« – mondja az igazgatónő. […]
A Salvadori Köztársaság, amely még néhány éve a gyilkossági statisztikák szerint az egyik legveszélyesebb ország volt, mára az amerikai kontinens legbiztonságosabb országaként büszkélkedhet. Tavaly a gyilkosságok aránya mindössze 2,4 volt 100 ezer lakosra vetítve. Most megkönnyebbült a Salvadori Köztársaság, ahol az emberek megszokták, hogy elfordítsák a tekintetüket és csendben maradjanak, ha valakit zsarolnak, megerőszakolnak vagy megölnek, nehogy maguk is áldozatokká váljanak. »Láss, hallj és hallgass«” – ez volt a bandák egyik figyelmeztető szlogenje.”
III. Károly rákbeteg
III. Károly angol király rákos megbetegédéséről ezt írja a londoni The Times című konzervatív napilap:
„A király szolgálatot tett hazájának azzal, hogy nyíltan beszélt állapotáról. Ez a diagnózis új kihívást jelent a számára, de egyben lehetőséget is kínál arra, hogy úttörő szerepet töltsön be Nagy-Britannia jobbá tételében. A rákkezelés ugyanis elmaradott az Egyesült Királyságban a hasonló európai országoktól. Ezen változtatni kell.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap hozzáteszi:
„Új dolog, hogy az uralkodó nyilvánosságra hozza betegségeit. Károly azonban végrehajtja azt, amit wales-i hercegként már bejelentett. Ugyanis modern király akar lenni, nyitott és elérhető, és meg akarja mutatni, hogy a királyi család nem bújik meg palotáik falai mögött.”
„III. Károly egészségi állapota már a rák bejelentése előtt romlani kezdett. Volt ok az aggodalomra”, írja a sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap, majd hozzáteszi:
„Bár betegségéről nem közöltek további információkat, a diagnózis bejelentése nyilvánvalóan a további találgatások ellensúlyozására irányult.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
