Sokan gondolják úgy, hogy a Németországban vásárolt csokoládé, mosópor vagy pelenka nem csak olcsóbb, de jobb minőségű is, mint Szerbiában, de ezt hivatalosan senki sem vizsgálja. Jelena Barać három éve él Németországban, erre vonatkozó tapasztalatait a Vreme lappal osztotta meg – szerinte igenis vannak minőségbeli különbségek a műszaki cikkek, az élelmiszerek és egyéb termékek tekintetében.

Elmondása szerint a húsipari termékek Németországban több húst tartalmaznak, a pulykapárizsi hústartalma például 75 százalék, és 400 grammért 2,5 eurót kell fizetni – Szerbiában ennyiért ilyen termék nincs is, ami van, annak pedig a hústartalma kb. 55 százalék, és kilója 900 dinár körül alakul. A hús kilója Németországban annyi, mint nálunk, ami korábban nem így volt.

Jelena Barać szerint a minőségbeli különbségek ízben és szavatossági időben is megmutatkoznak.

„A Nutella Németországban más, mint Szerbiában. A Maxiban 700 grammért 770 dinárt kérnek, míg Frankfurt legdrágább üzletében 750 gr ára 4,59 euró. Szerbiában felbontás után a felszínén zsíros réteg keletkezik, ami nem fordul elő Németországban” – mondja. Ott azzal a trükkel sem élnek, hogy a Milka csokoládét 100 gr helyett kisebb kiszerelésben árulják, mint ahogy az nálunk bevett szokás.

Azt, hogy Szerbiában valóban rosszabb minőségű áru kerül-e a polcokra, senki nem vizsgálja hivatalosan. A Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint az élelmiszerek az EU-ban valóban jobb minőségűek, mivel ott szigorúbbak az előírások.

2017-ben derült fény a termékek „kettős minőségére”, azaz ugyanazon gyártónak az EU-ban és azok kívül forgalmazott termékeinek a minőségbeli különbségére. Az Európai Bizottság ugyanebben az évben külön rendelettel szabályozta a kettős minőség elkerülésére vonatkozó előírásokat. A bizottság kutatóközpontja azóta több kutatást is végzett, amelyek azt mutatják, hogy az EU-n belül csökken azon termékek aránya, amelyek hasonló vagy azonos csomagolásban, de különböző összetételben kerülnek piacra: 2018-ban és 2019-ben ezek aránya 31 százalék volt, 2021-ben pedig 24 százalékra csökkent.

Illusztráció: Pixabay