Vlagyimir Putyin orosz elnök a “lelki közelséget” kifejezve gratulált Aleksandar Vučićnak a szerb államiság napja alkalmából. A szerb parlament 2001. július 10-én döntött úgy, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, (szerbül – Sretenje Gospodnje, röviden Sretenje) legyen az államiság és egyúttal az alkotmány napja is.
Az orosz elnök arra kérte Vučićot, hogy fogadja őszinte gratulációját a nemzeti ünnep alkalmából.
– Országaink kapcsolatai a barátság, a kulturális és lelki közelség évszázados hagyományain alapulnak. Meggyőződésem, hogy folytatjuk az orosz-szerb stratégiai partnerség átfogó megerősítését, és a konstruktív együttműködés kialakítását a különböző területeken – írta Putyin szerb kollégájának, és egyúttal megjegyezte még, hogy ez kétségtelenül megfelel a szerb és az orosz nemzet alapvető érdekeinek.
A mostani nemzeti ünneppel egy hosszú történelmi folyamatra emlékeznek a szerbek, ezt néha “Szerb Forradalom” néven is emlegetik, amely a török ellen folyt 1804 és 1835 között, végeredményeként pedig a Belgrádi Pasalik, más néven a Szendrői Szandzsák területén létrejött a félig-meddig független szerb állam.
A Szerb Forradalom 1804-ben robbant ki, miután a janicsárok vették át az uralmat a Belgrádi Pasalik felett, és megkezdték a szerb vezetők legyilkolását (Seča knezova), ami ellen a szerbek az orašaci gyülekezeten lázadtak fel 1804 február közepén az “első szerb felkelés” által.
Ezt követte 1815-ben a második szerb felkelés, végezetül pedig megszületett a francia és belga mintára kidolgozott Boldogasszony napi alkotmány (Sretenjski ustav), amelyet 1835-ben hoztak meg Kragujevacban a hercegi réteken mintegy tízezer ember jelenlétében.
A Boldogasszony napi alkotmány megszüntette a rabszolgaságot és a feudális viszonyokat, külön érdekessége pedig, hogy már akkor szavatolta az állampolgárok egyenlőségét vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, tehát igencsak liberális szellemben íródott.. Ezért nem csoda, hogy a szerbek az akkori nagyhatalmak, vagyis Törökország, Oroszország és Ausztria nyomására 55 nappal később kénytelenek voltak sutba vágni –írja a balk.hu.
Illusztráció: Freepik
