Lemondott Balog Zoltán a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról – írják a reformatus.hu-n. A korábbi minisztert a zsinat alelnöke, Pásztor Dániel követi a következő zsinatig, amelynek döntésétől függ, hogy érvényes lesz-e Balog lemondása. A pénteki Zsinat értekezleten nem szavaztak Balog sorsáról. Balog püspökként marad az egyháznál.
Balog a közzétett videóban imádkozott, majd erőt kért ahhoz, hogy le tudjon mondani posztjáról és „ez ne menekülésből történjen”. „Erőt és bölcsességet kérek ahhoz, hogy ne politikai megrendelésre, ne képmutató, külső nyomásgyakorlásra történjen” – fogalmazott Balog imájában a döntéséről, majd hozzátette: „Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek.”
Balog Istentől bocsánatot kért azért, hogy nem volt „elég éber és körültekintő” és nem látta, „milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre.”
Bár Balog kedden elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazására (ahol a jelenlévők 86 százaléka bizalmat szavazott neki) hivatkozva nem távozott sem püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról.
A református egyházban összesen négy püspök van, ebből egy kerületnek, a Dunamellékinek Balog a püspöke. A másik három református püspökből csak egy állt ki határozottan azért, hogy Balog Zoltán távozzon elnöki posztjáról azután, hogy támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét az államfőnél.
Hogy Balog püspöksége miért fontos, arról korábban a telex.hu egy magas pozícióban lévő kormányközeli forrása azt mondta, a kormány azt akarja, hogy Balog Zoltán a zsinat elnökeként bukjon, püspökként viszont ne. Ennek egy másik forrás szerint egészen prózai oka van: mivel Balog nyilvánvalóan az ő emberük, azzal csak veszítenének, ha nem maradna püspöki pozícióban.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
