Robert Badinter volt francia igazságügy-minisztert kérte fel 1991-ben az akkori Európai Közösség, hogy egy tekintélyes jogászcsoport élén vizsgálja meg az egymás után kirobbanó jugoszláv háborúk nemzetközi jogi következményeit. Első és legfontosabb határozatuk az volt, hogy a Juoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság feloszlás alatt áll, valamint hogy minden tagköztársaság egyenlő jogutódnak számít.
A Badinter-bizottság a Lord Carrington béketervéhez feltett kérdésekre adott válaszokkal alakította a térség politikai földrajzát. A nyolcadik álláspontban megállapította, hogy a JSZSZK megszűnt létezni, a tizedikkel pedig, hogy a Slobodan Milošević által kisajátított „Jugoszlávia” nevet bitorló szerb–montenegrói államalakulat nem lehet a szétvert föderáció jogutódja. Állást foglalt amellett is, hogy a függetlenségüket kikiáltó volt-jugoszláv köztársaságokat – a kisebbségi jogok szavatolása esetén (ami Horvátországot hátráltatta egy ideig) – megilleti a nemzetközi elismerés.
Robert Badinter Beszarábiából (kb. a mai Moldova területe) Franciaországba menekülő zsidó család gyermekeként született 1928-ban Párizsban. Tanulmányai után ügyvédként dolgozott. Ilyen minőségben vált a halálbüntetés ellenségévé 1972-ben, majd hosszú, kitartó munkával François Mitterrand igazságügy-minisztereként 1981-ben sikerült eltöröltetnie a halálbüntetést és ezzel leállította a nyaktiló alkalmazását. Később tíz évig a Francia Alkoymányügyi Tanács (alkotmánybíróság) elnöke volt, majd 1995-től 2011-ig szenátor.
Badintert, aki február 9-én halt meg 95 éves korában, szerdán Párizsban állami tiszteletadás mellett búcsúztatták Emanuel Macron elnök beszédével, a teljes francia politikai elit jelenlétében.
Robert Badintert (1928–2024) búczúztatták Párizsban állami tiszteletadás mellett. Az előtérben a koporsónál Macron elnök, az óriásképernyőn Badinter portréja látható. (France24 képernyőmásolat)
