Négy amerikai szenátor is Budapestre látogatott, hogy tárgyaljanak a magyar kormánnyal Svédország NATO-csatlakozásának ügyében, de senki sem akart velük találkozni a kormányból, de még a Fideszből sem, derült ki a vasárnapi sajótájékoztatón, amelyet a politikusok az Egyesült Államok budapest nagykövetségén tartottak.
A kétpárti küldöttséget Jeanne Shaheen, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke, a Külügyi Bizottság tagja, Thom Tillis, a szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnöke, valamint Chris Murphy és Chris Van Hollen, a Külügyi Bizottság tagjai alkották.
Ahogy az egyik demokrata szenátor, Chris Murphy fogalmazott: ilyen fogadtatásban egy szövetséges ország részéről még sohasem volt része, írja a hvg.hu. Mint mondta, furcsának tartja, hogy egy NATO-szövetséges kormány így viselkedik egy másik szövetségessel, és még a párbeszédre sem hajlandó. Emlékeztetett arra, hogy bár Törökország is késleltette Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, Ankarában annak idején legalább fogadták őket.
A szenátorok ugyanakkor bíznak abban, hogy február 26-án a magyar parlament ratifikálja a csatlakozást.
Jeanne Shaheen arról beszélt, hogy a svéd külügy- és honvédelmi miniszter kapcsolatban áll a magyar kormányfővel és a kormánnyal. Szerinte a svédeknek van a világon egyik legjobb tengerészgyalogságuk, és a finnekkel együtt biztosítani tudnák a balti térséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy amint a delegáció tagjai visszatérnek az Egyesült Államokba, kétpárti határozati javaslatot nyújtanak be a Kongresszusnak. Ebben a svéd NATO-csatlakozás késlekedés nélküli ratifikálását fogják sürgetni. Ugyanakkor az AP hírügynökség információja szerint a határozati javaslat egyebek mellett bírálja Orbán Viktor miniszterelnök baráti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
Arról is beszéltek a szenátorok, mennyire fontos, hogy a NATO erős és egységes legyen, ez Európa érdeke is. Szerintük Oroszország inváziója az egész kontinenst veszélyezteti, beleérve Magyarországot is.
A szenátorok emlékeztettek arra, hogy Orbán Viktor korábban megígérte: nem Magyarország lesz az utolsó állam, amelyik ratifikálja a csatlakozást, most mégis csak Magyarország maradt hátra, mivel Törökország már megtette azt.
„Nincs ok az időhúzásra. Mit nyer ezzel az időhúzással Magyarország?” – tette fel a kérdést Chris Murphy, hangsúlyozva, hogy Magyarország is erősebb lesz, ha a NATO Svédországot is a soraiban tudja.
Minden NATO-tagnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenségeskedésére a válasz a NATO megerősítése – jelentette ki pedig Thom Tillis, Észak-Karolina republikánus kormányzója.
Az amerikai delegáció látogatását megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter közölte: nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozniuk az idelátogató amerikai szenátoroknak, hiszen Magyarország szuverén ország, az Országgyűlés így nem különböző kongresszusi delegációk látogatása alapján hoz döntéseket.
A sajtónyilatkozatot követően az Egyesült Államok amerikai nagykövete is megszólalt a látogatásról a követség Facebook-oldalán. Andrew Pressman azt írta:
„A szövetségesek 21 hónapja várják Magyarország döntését Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Különböző parlamenti pártok képviselői valamint az Egyesült Államok szenátusának rangos kétpárti küldöttsége között fontos megbeszélés zajlott.
Sajnálatos módon számos magas rangú magyar kormánytisztviselő valamint a Fidesz parlamenti képviselői elutasították, hogy találkozzanak a legjelentősebb, évek óta Magyarországra látogató amerikai kétpárti kongresszusi küldöttséggel.”
