Szerbia továbbra is a demokráciahiányos országok között maradt, és a legkevesebb pontot a politikai kultúra kritériumainak meghatározását illetően kapta – derül ki a The Economist brit magazin új demokráciaindexéből.

A felmérés szerint a világ népességének csaknem fele él valamilyen demokráciában, de csak kevesebb mint nyolc százaléka él teljes demokráciában. A Föld lakosságának több mint egyharmada él tekintélyelvű uralom alatt. A 2023-as jelentés 167 országot és területet minősített az alábbi négy kategóriába való besorolás szerint: teljes demokrácia, hiányos demokrácia, hibrid rezsim, tekintélyelvű rezsim.

Az országokat öt kritérium alapján értékelték: választási folyamat és pluralizmus, kormányzat működése, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságjogok. Szerbia a 2023-as demokráciaindex szerint a 64. helyen áll 6,33 ponttal, ezzel a maximális tízből 7,83 pontot kapott a választási folyamat és a pluralizmus, 7,35 pontot a polgári szabadságjogok, 6,07 pontot a kormány működése, 6,67 pontot a politikai részvétel, és csak 3,75 pontot a politikai kultúra terén. Egy évvel korábban Szerbia a 68. helyen állt.

A környező országok közül Montenegró az 52., Horvátország az 58., Albánia a 66., Észak-Macedónia a 72., Bosznia-Hercegovina a 94. helyen áll. A jelentés szerint 2023-ban kettővel, 74-re nőtt a demokratikusnak minősített országok száma, de a globális index a 2022-es 5,29-ről 5,23-ra esett vissza, ami azt jelenti, hogy folytatódott az elmúlt évek regressziós – stagnálási tendenciája.

Teljes demokráciának a 8 pontnál nagyobb indexű országokat nevezik, ezt a 167-ből 24 ország érte el, 50 ország pedig hiányosan demokratikus minősítést kapott. A fennmaradó 95 országból 34 hibrid rezsim, 59 pedig tekintélyelvű.

A lista élén Norvégia áll (9,81 ponttal), majd Új-Zéland, Izland, Svédország, Finnország és Dánia következik. A sereghajtók a Közép-afrikai Köztársaság, Észak-Korea és Mianmar, valamint az utolsó helyen Afganisztán áll mindössze 0,26 ponttal. A demokráciaindex tíz legjobb helyezettje között nyolc nyugat-európai ország szerepel.