Ismét vállalná az Európai Bizottság vezetését Ursula von der Leyen, jelentette be a német politikus hétfőn, a német Kereszténydemokrata Néppárt gyűlésén.
A Telex összefoglalójában azt írja, a politikust korábban hiába kérdezték, nem adott egyértelmű választ arra, hogy újra indulna-e a posztjáért, bár már a tavalyi éves értékelő-programindító beszédénél is felmerült, hogy a kampánya része lehet, mert már ebben is hosszabb távú terveket pedzegetett. Néhány napja feltételes módban azt fejtegette, hogy ha maradna az Európai Bizottság élén, a testületen belül külön biztost jelölne ki a védelempolitikának. A bejelentést már korábban kész tényként kezelte több lap, például a Guardian.
Ursula von der Leyen a legnagyobb pártcsalád, a jobbközép Európai Néppárt tagja. A csoport a júniusi európai parlamenti választáson a mostani felmérések alapján várhatóan megtartja az első helyét, és több frakció is visszahozná a csúcsjelölti rendszert, amikor az uniós politikai csoportok előre megnevezik, kit küldenének az Európai Bizottság élére, a tagállami vezetők pedig közülük válogathatnának.
Valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán Viktor is igennel szavazna. A magyar kormány tavaly egy plakátra rakta a bizottsági elnököt Alex Sorossal, ahogy évekkel korábban az üzletember apját és Ursula von der Leyen elődjét, Jean-Claude Junckert is. Orbán Viktor azzal magyarázta a 444-nek a korábban általa is megszavazott bizottsági elnök ellen indított, „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek” üzenetű kampányt, hogy a német politikus egy folyamat végére szerinte Soros György emberévé vált. „2019-ben nekünk egy nagyon jó mérőszalagunk volt, és azzal a mérőszalaggal mérve az Ursula elnökasszony, aki fizikailag nem is óriás, de mégis óriásnak tűnt. A mérőszalagot Junckernek hívták” – magyarázta a miniszterelnök. (a 2019-es szavazásnál még a Fidesz is az Európai Néppárt tagja volt.) A tagállami vezetők a jelölésről döntenek, de ehhez elég a minősített többségük is, azaz elég legalább 15 ország, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik.
Ursula von der Leyen elnöksége alatt, 2020-ban kezdeményezte az Európai Bizottság a jogállamisági eljárást a magyar kormánnyal szemben és a javaslatára a tagállamok a helyreállítási alap kifizetéseit is szupermérföldkövekhez kötötték, a testület pedig blokkolta a 2021-től megnyílt felzárkóztatási támogatások túlnyomó részének kifizetését több horizontális feltétellel. Közülük a legnagyobbat, az igazságügyi reformot tavaly minősítette teljesítettnek, ami miatt az Európai Parlament egy lehetséges pert kezdett előkészíteni, de a politikus népszerűségének nem használt a koronavírus-beszerzés körüli elveszett sms-ei és a póniját megölő farkas utáni intézkedések ügye sem. A bizottsági elnökjelöltnek az Európai Parlamentben is többségre lenne szüksége, amely végső soron megszavazza, de ez 2019-ben csak néhány szavazaton múlt.
