Ha a társadalmi igazságosságot a szegénység fokán és a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség mértékén keresztül szemléljük, Szerbia a stagnáló társadalom tipikus példájának mondható – mondta Zoran Stojiljković, a Politikatudományi Kar professzora.
Szerinte az állampolgárok több mint 70 százaléka nem tud tisztességesen megélni Szerbiában.
A Társadalmi Igazságosság Világnapja alkalmából Stojiljković az N1-nek elmondta, hogy nagyon rosszul állunk az olyan értékek megértésével, mint a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás.
Stojiljković szerint a baloldali politikai gondolkodás azt mondja, hogy nem lehet politikai igazságosságról és jogi egyenlőségről beszélni, ha „perverz” társadalmi egyenlőtlenségek vannak, míg a jobboldaliak számára a társadalmi igazságosság egyfajta totalitarizmus vagy logikai nonszensz.
„A társadalmi igazságosság egy olyan rendszer, amely fenntart egy rendszert, amelyben összetartóak vagyunk, közös értékeink vannak, amelyben hozzávetőlegesen megegyező esélyeink vannak a társadalmi előmenetelre” – mondta a professzor.
Rámutatott, hogy Szerbia tipikus példája a stagnáló társadalomnak, amelyben nagy egyenlőtlenségek vannak, ahol a lakosság egyötöde súlyos szegénységgel küzd. Kiemelte, hogy ha a tisztességes élet kritériumainak egy háromtagú család esetében az 1000-1200 eurós bevételt vesszük, akkor eszerint az állampolgárok több mint 70 százaléka jelenleg nem felel meg ennek a kritériumnak.
Szerinte nehéz fejlődésről és igazságosságról beszélni, ha nincs felelős társadalmi elit. Hozzátette, a szerbiai politikai elit egy olyan rendszert hozott létre, amelyben a gazdagok gazdagodnak, a szegények pedig szegényednek.
Az interjú végén a politológus professzor feltette a kérdést, hogy vajon hány ember mondhatja el Szerbiában, hogy olyan munkát végez, amit szeret, tisztességesen megfizetik, biztonságban van, hogy szolidáris lehet másokkal, és nem kell korruptnak lennie. Hány ember mondhat ilyet ebben az országban?
