A Tarcal-hegyen (Fruška gorán) lévő legelők beszántása már nem számít kirívó esetnek, még az ország legrégebbi Nemzeti Parkjának a területén sem. A legutóbbi eset Szentgergely (Grgurevci) és Sulyom (Šuljam) között történt egy olyan legelőn, ahol egykoron szigorúan védett madárfajok és növények éltek. Csaknem 30 hektár legelő ment visszafordíthatatlanul tönkre, és ez a Tarcal-hegyen történt legnagyobb kiterjedésű kisajátítás. A 30 hektár legelőt megközelítőleg 1000 eurós áron kapta bérbe 15 évre egy helyi termelő Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) városától egy 2022-es nyilvános licitáláson. Ez volt az ország ezen részének egyik legszebb és legértékesebb legelője.
Goran Vučićević hegymászó jól ismeri ezt a térséget, szerinte ez egy földi paradicsom volt. „A helyi kisajátítók pár évvel ezelőtt szántották be az első legelőt, amely nem is másutt, mint a Nemzeti Park területén volt. Az illetékesek közül senki nem reagált erre. A kisajátító ezen felbátorodva újabb parcellákat szántott be, miközben még azoknak a bérleti jogát is megszerezte, amelyeket csak tervezett beszántani” – mondja.
A legelők bérleti díja tízszer kisebb, mint a szántóföldeké, mert a legelők csak legeltetésre szolgálnak – a cél tehát egyértelműen az, hogy aprópénzért, a természet kárára szerezzen valaki termőföldet. Vučićević szerint ugyanez történik a Tarcal-hegy többi részén is. A Zanatlija hegymászó otthonnal szemben például egy gazdag vállalkozó nemrégiben a Nemzeti Park olyan területén vett legelőt, ahol az orchideákat figyelik meg a biológusok. Hamarosan eldől, milyen sorsa lesz ennek a területnek is.
Živko Cvetković, a Fruška gora Nemzeti Park Közvállalat megbízott igazgatója azt nyilatkozta a Danasnak, hogy a vállalat a hatáskörén belül mindent megtesz a beszántott legelők ügyében, és a tények begyűjtése után megteszi majd a megfelelő feljelentéseket az illetékes szerveknél.
Fotó: Odbranimo šume Fruške gore
