Oroszország 2022. február 24-én kétszázezer katonával támadást indított Ukrajna ellen. Képes összefoglalónkban tekintjük át az elmúlt két év fontosabb eseményeit.
Az oroszok nem számítottak az ukránok ellenállására, Putyin úgy tervezte, hogy a 2014-es háborúhoz hasonlóan ezúttal is sikerül a számára fontos területeket néhány nap alatt elfoglania.
A megszálló nem számolt az ukránok elszántságával. Helyi lakosok készítenek Molotov-koktélokat Ungváron. 2022. debruár 28. (Fotó: Nemes János/Shutterstock)
Az orosz agressziót világszerte tiltakozó megmozdulások kísérték. Több helyen Putyint egyenesen Hitlerhez hasonlították.
„Orosz vagyok és a háború ellen vagyok!” Tüntetés New Yorkban, 2022. február 27. (Fotó: James Andrews/Shutterstock)
Tüntetés a Fehér Ház előtt, Washington, 2022. február 27. A PUTLER mém Putyin és Hitler hasonlóságára utal. (Fotó: Kim Lilac/Shutterstock)
Nemzetközi szankciók léptek érvénybe, számos külföldi cég kivonult Oroszországból, felszámolták érdekeltségeiket.
A szankciók miatt bezárt McDonalds gyorsétterem Moszkva mellett, 2022 májusában (Fotó: Shutterstock)
A menekültek azonnal megindultak a határok felé, legtöbben Nyugat-Európába igyekeztek.
Az első menekültek érkeznek a magyar határhoz Ungvárnál, 2022. február 26-án (Fotó: Nemes János/Shutterstock)
A legnagyobb befogadó ország Németország lett. A menekült-státusért folyamodók száma ott kevesebb mint egy év alatt elérte az egymillió főt. A menekültek száma 2022 augusztusában átlépte a tízmillió főt.
A Putyin által különleges katonai hadműveletnek nevezett agresszió első ukrán szimbóluma a Moszkva hadihajó lett.
A kígyó-szigeti csata során kialakult szlogen, „Orosz hadihajó, húzz a f*szba!” később is végigkísérte a tengeri csatákat.
„Orosz hadihajó, menj a f…ba!” Az ukrajnai Anyaföld emlékmű köré varázsolt felirat az orosz hadihajót küldi a pokolba. A kép manipuláció.
A Moszkva az oroszok Fekete-tengeri Flottájának zászlóshajója volt, 2022 márciusában az ukránok szétbombázták és hamarosan el is süllyedt.
A Moszkva az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flottájának zászlóshajója volt, amíg az ukránok el nem süllyesztették (Fotó: Irina Kononova/iStock)
A harcokban fontos szerepe volt a Wagner-csoport elnevezésű, zsoldosokból álló alakulatnak. Hírnevüket annak köszönhették hogy a háború elején többször is megpróbálták Zelenszkij ukrán elnököt meggyilkolni. Vezetőjük Jevgenyij Prigozsin, aki korábban Putyin oligarchája volt, 2023 júniusában szembefordult Putyinnal és tankokkal Moszkva felé indult. Prigozsin nagy meglepetésre hirtelen megállította a konvojt és Fehéroroszországba távozott. Prigozsin 2023 augusztusában halt meg, repülőgépe máig tisztázatlan körülmények között lezuhant Oroszországban, több Wagner-csoport vezetővel a fedélzeten.
Prigozsin sírja a szentpétervári temetőben (Fotó: Alekszej Dusutin/Shutterstock)
A háború több stratégiai jelentőségű létesítményt érintett. A csernobili atomerőmű orosz kézre került, a zaporizzsjai atomerőművet hosszas harcok után ugyancsak elfoglalták az oroszok. Folyamatosan rombolják az energiaellátás infrastruktúráját, így az el nem foglalt területeken is sanyargatva a lakosságot.
A zaporizzsjai atomerőmű 2023 májusában. Európa legnagyobb atomerőműve 2022 márciusában került orosz kézre, de a folyó másik oldalán ukrán erők állomásoznak. (Fotó: Lev Radin/Shutterstock)
Az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantása után minden érintett tagadta a felelősségét, a vizsgálatok eredménye máig nem egyértelmű, Oroszország és az Egyesült Államok egymást vádolja az akcióval.
Az Északi Áramlat vezetéket ért támadások 2022 szeptemberében (Térkép: Shutterstock)
A Krími híd, amely az orosz szárazföldet kapcsolta össze a Krím-félszigettel, pokolgépes merénylet által rongálódott meg súlyosan, így a hadi utánpótlást egy időre jelentősen megnehezítette.
A Krími-híd (Kercsi-szoros) kiemelt célponttá vált a háborúban (Fotó: Shutterstock)
A kahovkai gát felrobbantása után több ezren voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, az áradás orosz erődítményeket is elmosott.
Herszon elárasztott területei. A kahovkai gát felrobbantása óriási károkat okozott. Az áradások a zaporizzsjai atomerőműre nézve is veszélyt jelentettek. (Fotó: Shutterstock)
Az oroszok különös kegyetlenséggel támadták a civil lakosságot is. A bucsai mészárlás képei az egész világot bejárták, a mariupoli vérengzés során elkövetett bűnök örökre ráégtek az oroszokra.
Hónapokkal a bucsai mészárlás után mág mindig nem temethettek el minden áldozatot. (Fotó: Shutterstock)
Zelenszkij elnök Bucsába látogat a város felszabadítása után, ahol az egyik legnagyobb vérengzést követték el az orosz megszállók. 2022. április 4. (Fotó: Shutterstock)
A földig rombolt Mariupolra emlékeztető felirat Kiiv központjában. 2023. december (Fotó: Hanna Bohdan/iStock)
Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának terhe az Egyesült Államok és az Európai Unió vállát nyomja. Európának ezen túl a hatalmas menekültáradattal is meg kell birkóznia, ami egyre nagyobb feladat. A menekültek számára ingyenes utazást, egészségügyi ellátást, oktatást biztosít az Unió, amelynek bármelyik országában kérhető a menekült-státus. Németország már elkezdett a menekültek számára fizetési kártyát bevezetni, ezzel biztosítva hogy a havi ellátást valóban megélhetésre fordítsák a náluk letelepedett ukránok.
Ukrán menekültek tüntetnek Berlinben a háború első évfordulóján (Fotó: Oksana Belikova/Shutterstock)
Ukrajna felvételét kérte az Európai Unióba és a NATO-ba is. Az EU 2022 júniusában tagjelölti státust adott az országnak, majd tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntött, bár ez egyelőre inkább szimbolikus gesztus. Ukrajna NATO-csatlakozásának még kevesebb realitása van.
A frontokon állóháború alakult ki, Ukrajna egyre több fegyvert követel a támogatóitól, az emberi veszteség mindkét fél részéről hatalmas. Az ukrán civil lakosság jelentősen megfogyatkozott, továbbra is legalább hatmillió ukrán állampolgár tartózkodik külföldön. Az ukrán gazdaság a padlón.
Vidéki életkép Ukrajnából (Fotó: Kharaim Pavlo/Shutterstock)
Egy irpinyi óvodában imádkoznak a gyerekek az ukrán zászlóval a békéért 2022 júliusában (Fotó: Shutterstock)
Megrongálódott orosz harci járművekből nyílt kiállítás Kiiv belvárosában, 2022 augusztusában (Fotó: Shutterstock)
Csernyihiv orosz támadás után (Fotó: Adaa Zagorodnija/Shutterstock)
Megemlékezés Milánóban a háború első évfordulóján (Fotó: Shutterstock)
A háború vége kilátásban sincs, tárgyalásokra esély egyelőre nem mutatkozik, csak reménykedni lehet, hogy a háború harmadik évfordulójáról nem kell majd megemlékeznünk.
Ukrajna két éve lángokban (Illusztráció: Shutterstock)
