Bár negatív tendenciára és visszaesésre számítottak az agrárgazdasági elemzők, még így is kellemetlen meglepetést okoztak a közelmúltban lezárult mezőgazdasági összeírás első adatai, ugyanis mindössze öt év alatt mint egyötödével csökkent a mezőgazdasági területek száma, míg a gazdaságok száma 10 százalékkal csökkent.

A legnehezebb helyzetben az állattenyésztők vannak, drasztikusan visszaesett a sertések, kecskék és szarvasmarhák száma, azonban a juh- és baromfiállomány is csökkent. A Szerbiai Rádió és Televízió összefoglalója alapján a szakértők szerint ez komoly vészjelzés, hogy sürgősen meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel megállítható a szerbiai mezőgazdaság további tönkretétele. Ellenkező esetben Szerbia elveszíti az élelmezési biztonságát, olyan országgá válik, amely az élelmiszerimporttól függ.

A mezőgazdasággal foglalkozók átlagosan 60 évesek, és csupán minden tizenegyedik családi gazdaságot vezeti 40 év alatti személy. 14 százalékkal kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, mint 2018-ban, amikor az RZS legutóbb végzett mezőgazdasági felmérést. Az agrárgazdasági elemzők szerint amennyiben olyan helyzetbe kerülünk, hogy 20 százalékkal kevesebb a rendelkezésre álló földterület, mint öt évvel ezelőtt, hogy 6,3 százalékkal kevesebb a kihasznált földterület, hogy az erdők 48,2 százaléka eltűnt, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy vajon hová tűntek el, és miről is van szó.

A mezőgazdasági területek elvesztése óriási probléma, véli Dragana Latković, a növény- és zöldségtermesztési intézet igazgatótanácsának elnöke.

Az agrárelemzőink arra figyelmeztettek, hogy Szerbia évente mintegy 25 ezer hektár termőföldet veszít el. A mezőgazdasági területek nagy részét elfoglalják az infrastruktúra-építési területek, valamint a települések és ipari övezetek kiépítésének területei. Nem mondom, ezeket is meg kell építeni, de így elvesznek a földterületeink,mondta Dragana Latković. Hozzátette: az építkezés helyszínének kiválasztásakor – a lehetőségekhez mérten – olyan területeket kellene választani, amelyek kevésbé alkalmasak mezőgazdasági termelésre. A talajvesztés problémája azért is hatalmas, mert ez nem egy megújuló erőforrás. Arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi összeíráson alapuló statisztikák nem számoltak be drasztikus csökkenésről a termőföldjeink minőségét illetően.

Az állattenyésztők helyzete sem jobb, a szakértők szerint az állattenyésztés tönkretétele évtizedek óta tart.Az elemzők szerint az állattenyésztés döntően a magánszektorban volt jelen. Ezek főként olyan kisebb gazdaságok voltak, amelyek nem tudtak megbirkózni a kemény konkurenciával. Mint mondták, az elmúlt években éves szinten 70-80 millió eurót költött Szerbia sertésimportra, itt a termelés megújítása hatalmas beruházási ciklussal járna.

A szerbiai mezőgazdaság fejlődését az import is hátráltatja, figyelmeztetetnek az elemzők. Mint mondták, korábban 1 milliárd 300 millió dollárig terjedt az éves import, most pedig már meghaladta a 2 milliárd 300 milliót.

Az agrárpolitika kialakításáért felelős embereknek érdemes lenne elgondolkodniuk ezeken az adatokon. Tekintettel arra, hogy az EU-ba törekszünk, olyan politikát kell kialakítanunk, amely alkalmazható a közös agrárpolitikában is, aminek nyilvánvalóan megvannak a maga problémái is, amint azt a franciaországi, németországi, olaszországi és spanyolországi tiltakozásokból is láthatjuk, nyilatkozta egy elemző az  RTS-nek.