Franciaország – a világon elsőként – alkotmányba foglalta az abortuszhoz való jogot. Ülésezett a kínai Országos Népi Kongresszus. Iránban egypárti választásokat tartottak, az ellenzék kizárásával. Magyarországon kínai és osztrák rendőrök járőröznek majd, magyar rendőrök pedig a horvát tengerpartra mennek. De lássuk mindenekelőtt, mit írt a világsajtó a német Bundeswehr lehallgatási botrányáról és az amerikai szuperkeddi előválasztásokról, amelyeken Trump folytatta győzelmi sorozatát. – Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Moszkváig és Londontól Sanghajig.

Putyin kémkedik

Oroszország örülhet, hogy a német légierő vezetése nem teljesen naprakész. Ez nem tesz jót Németország biztonságának, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap az orosz kémkedésről a német katonaság ellen:

„A légierő négy legmagasabb rangú tisztje közötti kötetlen beszélgetés a robbanásveszélyes Taurus-problémáról azt mutatja, hogy a figyelmetlenség fenyegetéshez vezet. Oroszország háborúja nemcsak Ukrajna ellen folyik, hanem a Nyugat ellen is. A légierő vezetése a jelek szerint nem teljesen »légmentes« és nem is naprakész, amikor – amennyire ismeretes – a Taurusról folytatott műszaki-katonai megbeszéléseit egy olyan internetes platformon folytatja, amelyet sok iskolában és irodában is használtak, amikor a koronavírus-járványügyi gyakorlatok általánossá váltak.

A Bundeswehr akkor büszke volt, hogy belső értekezleteinek és konferenciáinak nagy részét átköltöztette az otthoni irodákba és az internetre. Ez állítólag a magas biztonsági előírások betartása mellett történt. Az a tény azonban elkeserítő, hogy ismét alábecsülték Oroszország képességeit. Feltételezhető volt, hogy Oroszország nemcsak csővezetékeket, partikat vagy online szolgáltatásokat használ birodalmi érdekeihez, hanem a klasszikus kémkedést is. A Bundeswehrnek sürgősen javítania kell védelmi rendszerén. Ez vonatkozik a laktanyák és a gyakorlóterek elleni kémtámadásokra, valamint minden kommunikációra. Mert a helyzet régóta ugyanaz. Boris Pistorius védelmi miniszter most így fogalmazott: a lehallgatás része annak az információs háborúnak, amelyet Putyin vív; ez egyike a sok hibrid támadásnak, amely elősegíti a dezinformációt és megosztja a német társadalmat.”

A moszkvai Rosszíjszkaja Gazeta című, az orosz kormány által kiadott napilap ezt így kommentálja:

„Nem nehéz elképzelni azt a sokkot, ami a német védelmi minisztériumban volt, amikor kiderült, hogy az oroszok nyilvánosságra hoztak magas rangú Bundeswehr tisztek közötti valódi beszélgetést. A beszélgetés a hivatalos Berlin számára rendkívül kényes témával is foglalkozott. Amiről a német hadsereg vezetői beszéltek a felvételen, nemcsak bepillantást ad a NATO kulisszái mögé, és felfedi titkait, de megkérdőjelezi a német kormányfő hírnevét is.”

Az amerikai szuperkedd

„A szuperkedd után szinte biztosra vehető a Trump–Biden visszavágó, amit aligha akart bárki is” – írja az USA Today című napilap, amelynek főszerkesztősége a virginiai Tysonsban, Washington egyik nyugati külvárosában található. Egyébként az USA 37 pontján nyomtatják, valamint további öt helyen világszerte. A USA Today így elemzi a szuperkeddi választások eredményét:

„Egyre több centrista szavazó számára tűnik úgy, hogy az ijedelem Trump második elnöksége miatt halványulni látszik, habár a retorikáját ez semmiképpen sem mérsékelte. Trump továbbra is csak Trump, mondják ma már egyesek. Trumpot  még az ellene felhozott számos vád sem akadályozta meg, hogy pártja jelöltje maradjon. Ellenkezőleg, támogatása saját törzsválasztói körében valójában megerősödött. Ráadásul a republikánusok a most 81 éves Biden minden megbotlását annak a bizonyítékának tekintik, hogy mentálisan és fizikailag már nem képes betölteni az elnök szerepét.”

„Soha nem volt egy elnök olyan népszerűtlen, mint Biden nyolc hónappal a választások előtt” – írja az oslói Verdens Gang című független napilap és így folytatja:

„Ez nem csak idős korának köszönhető, hanem az USA déli határán kialakult migrációs válságnak is. Ezenkívül a választók nagy többsége úgy gondolja, hogy gazdaságilag rosszabb helyzetben van, mint négy évvel ezelőtt. Mint mindenki más, az amerikaiak is átvészelték a magas infláció időszakát, amiért sokan Bident okolják. Az a tény, hogy az USA jobban teljesít, mint a többi nyugati ország, hogy alacsony a munkanélküliség és stabil a gazdasági növekedés – ez nem ad neki plusz pontokat. Ez a széles körben elterjedt pesszimizmus Biden újraválasztása ellen szól.”

„Ha aggódni akar az autokrácia megjelenése miatt Amerikában, akkor tessék aggódni!” – írja a Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap és hozzáteszi:

„Aligha lehet megjósolni Trump viselkedését, de legbelül mindig is inkább gyáva szórakoztató volt, mint egy cselszövő monarchista. Ő azonban mindent megtesz azért, hogy megmentse magát. Használná-e az igazságügyi minisztérium feletti ellenőrzését, hogy leállítsa az ellene indított büntetőeljárásokat? Mindenképpen!”

Az abortuszhoz a francia alkotmányban

Franciaország lett az első ország a világon, amely alkotmányába foglalta a terhességmegszakításhoz való jogot. Ez egy olyan döntés, amelyet országszerte történelminek neveznek a francia újságok – a Rennes-i Ouest-France-től a francia tengerentúli Réunion megyében kiadott Le Quotidien-ig. A párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap így ítéli meg ezt a döntést:

„Ez a március 4-ike fontos pillanatot jelent nemzetünk számára. És ez egyben a büszkeség pillanata is. Néhány nappal március 8-ika, a Nemzetközi Nőnap előtt, alkotmányba rögzítik a nők szabadságát, hogy saját maguk döntsenek testükről. A szükséges háromötödös többség elérése azt mutatja, hogy széles körű konszenzus született erről, még akkor is, ha az abortusz kérdése továbbra is felháborítja a konzervatívok és a szélsőjobb egy részét. Ez annak a jele, hogy a demokrácia működik – minden vészjelzés ellenére.”

A római La Repubblica című liberális, korábban szociál-demokrata napilap osztja a  pozitív véleményt erről a döntésről, de hozzáteszi:

„A nők számára az abortusz nem csak szabadságot jelent. Ez lehetőséget ad arra is, hogy zaklatás nélkül sétálgassanak, nemet mondjanak anélkül, hogy megerőszakolnák őket, vagy elhagyhatják partnerüket vagy férjüket anélkül, hogy azok meggyilkolnák őket. Ha most jön az a ellenvetés, hogy boldogok legyünk anélkül, hogy azonnal keressük a legyet a levesben, akkor azt kell mondani: pontosan azért, mert Franciaország büszke lehet és kell is lennie erre a lépésre, hisz érthetetlen lenne, ha ez az ország miért nem állna a nők oldalán, amikor zaklatásról, nemi erőszakról és nőgyilkosságról van szó.”

A kínai Országos Népi Kongresszus ülése

Idén először ülésezett a kínai parlament, ahol erre az évre ötszázalékos gazdasági növekedésről döntöttek, habár az ország gazdasági helyzete nem könnyű. A pekingi Xinjingbao című állami napilap „ambiciózusnak” nevezi a célt:

„Ez a gazdasági helyzet az alacsony keresletnek és a folyamatos geopolitikai bizonytalanságnak köszönhető. A kívánt növekedési cél elérése érdekében Kína gazdaságának alapvető feladata, hogy modernizáljon. Ezért most minden nemzeti, regionális és helyi hatóságnak össze kell fognia, ami eddig nem mindig sikerült.”

A koppenhágai Politiken című állami napilap szerint  a pekingi kongresszusban elhangzott beszédek Orwell 1984 című regényére emlékeztetnek:

„Lehetetlen követni a hét kínai politikai eseményeit anélkül, hogy a »kettős gondolkodás« kifejezés ne jusson eszünkbe. Li Csiang miniszterelnök beszédében Kína megnyitásának szükségességét hangoztatta, de röviddel előtte lemondta a külföldi újságíróknak tervezett sajtótájékoztatóját, amit rendszerint évente egyszer tartott. Elmondta azt is, hogy Kína több külföldi befektetőt akart megnyerni, holott tavaly több rendőri razziát is tartottak amerikai cégek ellen. Nagyobb a kiszámíthatóság Kínában? Hibás feltevés – ehelyett kiderült, mennyire ejtette önmagát foglyul a kínai állam az önmagával folytatott harcban.”

A tajpeji Zhongguo Shibao című független napilap a Kínával fennálló feszült kapcsolattal foglalkozik, és megjegyzi:

„A kínai kormány évi beszámolója nem tartalmazott kellemetlen meglepetéseket. Ezért még arra is következtethetünk, hogy Kína és Tajvan viszonya kissé enyhülhet. A kínai gazdaság jelenleg nincs jó állapotban. Úgy tűnik tehát, hogy Peking prioritásai most a hazai gazdaság élénkítése és a külföldi vállalatok bizalmának erősítése. Ez azonban nem fog működni a Nyugattal fenntartott kapcsolatok javítása nélkül.”

Iráni választások ellenzék nélkül

Az emberek hátat fordítanak a rezsimnek, írja a dublini Irish Times című liberális, közép-jobboldali napilap az iráni parlamenti választásokról:

„A legtöbb ellenzéki jelöltet kizárták, és csak egy hétig engedélyezték a kampányolásukat. Letartóztatták a bojkottra buzdító aktivistákat. A szavazóhelyiségek a bejelentettnél hat órával tovább tartottak nyitva a részvételi arány növelése céljából. Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint a választáson országos szinten a választóknak csak 41 százaléka vett részt, amit a belügyminiszter »nagy mozgósításnak« minősített. Valójában ez volt az Iszlám Köztársaság 1979-es megalakulása óta a legalacsonyabb részvételi arány egy országos szintű válaztáson. (…) Iránban 2022-ben zűrzavar keletkezett, miután egy fiatal nő, Mahsa Amini három nappal azután, hogy a vallási rendőrség letartóztatta, mert »nem viselte megfelelő módon a fejkendőjét«, a kórházban meghalt. Az országos tiltakozási hullámhoz azok is csatlakoztak, akik az iráni szexuális apartheid intézményesített rendszere ellen tüntettek és gazdasági nehézségek miatt vonultak az utcára. A kormány megtagadta velük a tárgyalásokat, ehelyett brutális elnyomással válaszolt az eseményekre, amelynek következtében több mint 500 civil vesztette életét. 2022-ben az iráni rezsim hátat fordított az embereknek. Most úgy tűnik, hogy az emberek fordultak el tőle.”

Hamis választás, írja a madridi El País című közép-baloldali napilap erről a témáról:

„Az iráni teokrácia megtartott egy szavazást, amelyet parlamenti választásnak nevez, de ami valójában nem más, mint formalitás egy olyan elnyomó rezsim igazolására, amely elnyomja az egyéni szabadságjogokat és különösen a nők jogait. (…) És így látja ezt az iráni nép is, aki ezt a történelmileg alacsony részvételi arányú színlelt választást elutasította, amelyhez a Homeini ajatollah vezette forradalom diadala óta nem volt hasonló példa. (…) De nem szabad hagyni, hogy megtévesszenek minket. Hisz semmi sem riasztja vissza az iráni teokráciát, amely kíméletlenül levert minden tiltakozást és megerősítette agresszív regionális vezető pozícióját azáltal, hogy növelte jelenlétét és felerősítette befolyását többek között Libanonban, Irakban, Szíriában és Jemenben.”

Kínai rendőrség az EU-ban

És végül lássuk, mit tesz Kína az EU-ban. A kínai rendőrség ugyanis legálisan járőrözik az EU-ban, írja a berlini Die Welt című polgári-konzervatív napilap:

„Magyarország az európai közvélemény számára szinte észrevétlenül kötött új megállapodást Pekinggel. Számos jel utal arra, hogy ez lehetővé teheti a kínai biztonsági erők számára, hogy kiterjesszék megfigyelésüket az EU-ra. A polgárok ellenőrzése mellett Pekingnek van egy második célja is.

Amikor Lukasenka fehérorosz diktátor 2021-ben minszki leszállásra kényszerítette a Ryanair gépét, hogy letartóztassanak egy ellenzéki aktivistát, felháborodás söpört végig  Európán. Azt mondták, hogy a szabad világnak meg kell védenie a másként gondolkodókat autokratikus országaiktól, ahonnan származnak. Ám Kína, a világ legerősebb autokráciája hamarosan hozzáférhet a másként gondolkodó polgáraihoz egy uniós országban.

Magyarország az európai közvélemény számára nagyrészt észrevétlenül új megállapodást írt alá Pekinggel, amely »igazságügyi és biztonsági kérdésekben való együttműködést« tartalmaz. Vang Hsziaohong, Kína közbiztonsági minisztere februárban Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Pintér Sándor belügyminiszterrel. Vang azt mondta, hogy »elmélyült együttműködésben reménykedik a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem terén«, és a kapcsolatok »új csúcspontjáról« beszélt.”

Hamarosan kínai rendőrök is járőrözhetnek Magyarországon, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„A kormány a turisztikai biztonság javítását emlegeti, a kritikusok szerint a kommunista rezsim így akarja állampolgárait megfigyelni.

Közös járőrszolgálatot látnak el a magyar és kínai rendőrök – írja a Die Welt nyomán a Telex.

A lapnak mindezt a belügyminisztérium is megerősítette. »A két ország rendőrei a jövőben közösen látnak el járőrszolgálatot, ezzel is segítve a két ország állampolgárai és hatóságai közötti hatékonyabb kommunikációt, javítva a belbiztonságot és a közrendet« – olvasható a tárca válaszában. Hozzátették, hogy a hasonló megállapodások nem példa nélküliek. Itt megemlítették, hogy a magyar rendőrök is teljesítenek szolgálatot a horvát tengerparton a turisztikai főszezonban, de voltak már osztrák egyenruhások is a Balatonnál. Az érintett városokat, a résztvevő rendőrök létszámát, a turisztikai csúcsidőszakokat és a helyszíneket a végrehajtó szervek alakítják majd ki a szolgálatszervezési szempontok figyelembe vételével.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)