Az Európai Parlament beváltotta fenyegetését, és pert indít az Európai Bizottság ellen, amiért 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszközt folyósított Magyarországnak, írja a Euronews.
A hétfő estére előre jelzett lépést csütörtökön reggel a Parlament elnöke, Roberta Metsola a képviselőcsoportok vezetőivel folytatott megbeszélésen jóváhagyta. Metsola rendelkezik a végső jogkörrel, hogy más intézményekkel szemben jogi eljárást indítson az Európai Bíróság előtt.
A beadvány benyújtásának határideje március 25.
A perrel a félkörösök nyomást gyakorolnak Ursula von der Leyenre, aki második ciklusára pályázik a Bizottság élén, és fogadkozik, hogy szilárdan kiáll a jogállamiság mellett, amely érzékeny kérdés az első mandátuma során jelentős energiát emésztett fel.
Von der Leyen családja, az Európai Néppárt (EPP) nem ellenezte a csütörtöki szavazást – közölte a Parlament egyik tisztviselője az Euronewsnak.
A törvényhozók haragját a Bizottság decemberi döntése váltotta ki, amely feloldotta a Magyarország számára biztosított 10,2 milliárd eurós kohéziós források zárolását, amelyekhez az ország a jogállamiság tartós hiányosságai miatt nem tudott hozzáférni.
A végrehajtó hatalom azzal érvelt, hogy a felszabadítás azért volt indokolt, mert Budapest tavaly májusban elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságok politikai befolyásolásának mérséklését célzó reformot, összhangban a Brüsszel által előírt négy „szuper mérföldkővel”.
A törvényhozók, a civil társadalom által kifejezett aggodalmakhoz csatlakozva, megkérdőjelezték az érvelést, és azt mondták, hogy a reform nem felel meg a feladatnak. Azt is kifogásolták, hogy a pénzt egy nappal az uniós vezetők döntő jelentőségű csúcstalálkozója előtt oldották fel, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az Ukrajnával kapcsolatos kulcsfontosságú megállapodásokat.
Napokkal később az EP-képviselők Didier Reynders (igazságügy), Nicolas Schmit (foglalkoztatás) és Johannes Hahn (költségvetés) biztosokat vádolták, amiért szerintük háttéralkut kötöttek Orbán Viktorral, hogy a 10,2 milliárd euróért cserébe biztosítsák vétójának feloldását. Azt is kifogásolták, hogy az igazságügyi reform jóváhagyását elsiették, és a végrehajtó hatalomnak meg kellett volna várnia, hogy a helyszínen eredményeket lásson, mielőtt kiadja a pénzt.
Brüsszel a mai napig visszatart közel 12 milliárd eurót Magyarországnak a kohéziós alapokból juttatott részéből és a 10,4 milliárd eurós gazdaságélénkítési és rugalmassági terv nagy részéből, amit Orbán Viktor többször is pénzügyi zsarolásnak nevezett.
Mindegyik kerethez különböző feltételek tartoznak, amelyek jogszabályi változtatásokat igényelnek olyan területeken, mint az LMBTQ+ jogok, a menekültpolitika, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem. A Bizottság tisztviselői szerint e tekintetben alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés.
