Argentinában száz napja van hatalmon az új elnök, Oroszország pedig akár tízezer napig is nyögheti majd a hatodik győzelmét ünneplő diktátort. Izrael gázai háborúja körül nem csökken a nemzetközi felháborodás. Ramsteinban Ukrajna támogatásáról egyeztettek a nyugati szövetségesek. De lássuk először az orosz (valódi választás nélküli) szavazás ügyét, amelynek nyomán Putyin Sztálinnál is hosszabb ideig maradhat hatalmon: ha kitölti a most megszerzett mandátumát, akár 30 évig is uralkodhat. – Átlapoztuk a világsajtót Moszkvától Lagosig és Londontól Pekingig.

Putyin demokratikus úton legyőzhetetlen

A Kremlhez kötődő moszkvai Izvesztyija című napilap ezt írja az elnök újraválasztásáról:

„Az állampolgárok több mint 74 százaléka döntött úgy, hogy leadja szavazatát. Ez a rekord részvétel az orosz társadalom konszolidációja mellett szól a külső fenyegetések hátterében. De ez annak is köszönhető, hogy Ukrajna az elmúlt napokban fokozta a határközeli régiók elleni támadásait. Oroszország ezért Putyin elnök mögé tömörült.”

„Vlagyimir Putyin két dologra támaszkodik: a félelemre és a passzivitásra” – magyarázza viszont a lényeget a zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap:

„Ha valaki elmegy szavazni és kipipálja Putyin nevét, az keveset mond politikai álláspontjáról. Az emberek azért vesznek részt a választáson, hogy ne gyanakodjanak rájuk és megtarthassák a munkahelyüket, mert úgysem számít, hogy kire szavaznak. Nem szabad alábecsülni az emberekre nehezedő nyomást. Sok munkahelyi főnök ugyanis szelfiket követel a szavazóhelyekről bizonyítékként, hogy alkalmazottjai szavaztak. De a választókra nehezedő nyomás ellenére is nagy az érdeklődés hiánya. Az emberek évtizedek óta azt tanulják, hogy távol kell maradniuk a politikától. Sokan egyszerűen annyira nem törődnek a választásokkal, hogy annak bojkottálását sem tartják érdemesnek. Kényelmesebb számukra, ha egy keresztet tesznek a listára, és utána békében és csendben élnek tovább.”

„Az oroszok bíznak Putyinban, hogy kezelni tudja a jelen kihívásait” – írja a pekingi  Zhongguo Qingnian Bao című állami napilap:

„A 2000-ben kezdődő első hivatali ideje óta Putyin megmutatta, hogy ő az a személy, aki képes kivezetni országát a válságból. Először az orosz gazdaságot állította talpra. Ezután Moszkva katonailag felfegyverkezett Putyin irányítása alatt, hogy biztosítsa ezáltal a NATO-val szembeni elrettentő stratégiai hatást. Putyin újraválasztása nem fogja megjavítani Oroszország jelenleg fennálló kapcsolatait a Nyugattal, de ezeknek a kapcsolatoknak a javulása nem is várható a közeljövőben.”

Putyint újra megválasztották, de Alekszej Navalnij özvegye inkább a férje nevét írta a szavazólapra, írja a budapesti Népszava című napilap:

„Az orosz elnökválasztás harmadik napján több ezren álltak sorba a külföldi szavazóköröknél. Oroszországban viszont kevesen mentek déli 12 órakor tiltakozásképen voksolni a Kreml ura ellen. A vasárnap esti exit poll szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok 87 százalékával nyerte el az ötödik államfői mandátumát. […] Ezt az elnökválasztást azonban kezdettől könnyen manipulálta a Kreml.

[…] Vlagyimir Putyin 1999 óta tölti be Oroszországban az elnöki vagy a miniszterelnöki tisztséget. 1999 és 2000 között, illetve 2008 és 2012 miniszterelnök [az utóbbi ciklusban kormányfővé „fokozta le” önmagát, a hatalmat persze megtartva, hogy formálisan eleget tegyen az alkotmánynak, de ezt a korlátozást azóta megszüntette – a szerk. megj.], 2000 és 2008 között, illetve 2012 óta megszakítás nélkül ő az elnök.

[…] Szentpéterváron egy nő gyújtóbombát dobott egy szavazóhelyiség bejáratáshoz, a Moszkvától 117 kilométerre délkeltre fekvő Kolomnában pedig azért tartóztattak le egy nőt, mert a 15 éves fia összefirkálta a szavazólapját.

[…] Bár a tiltakozók is úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin elsöprő győzelmét lehetetlenség megakadályozni, egy 28 éves férfi kiemelte, hogy ennek ellenére tenni kell. »Ha mindenki úgy gondolja, hogy ez felesleges, akkor biztosan nem lesz semmi. Minél többen szavaznak Putyinra, annál nehezebb lesz manipulálni a választásokat«.”

A milánói Corriere della Sera című, történelmi jelentőségű, 1876-ban alapított, legnagyobb példányszámban megjelenő és legolvasottabb olasz liberális napilap így ír az oroszországi színlelt választásokról:

„A különleges hadműveleti választások véget értek. Vlagyimir Putyin befejezte háborús cárrá való alakítását egy olyan ország élén, amelynek jövőjét örökös konfliktusnak tekinti. Ez volt a célja ennek a színlelt népszavazásnak, amely nagyon fontos volt a Kreml számára: az egyre inkább tekintélyelvű és személyre szabott politikai rendszernek alapos megerősítésre van szüksége ahhoz, hogy népszerű legyen a vezetője. Putyin minden újraválasztás után azonnal kicserélt néhány figurát a sakktábláján. Most pedig egy még hűségesebb és gátlástalanabb generáció közeledik hozzá, mint az előző volt. […] De a belső köre, az úgynevezett szentpétervári klán változatlan marad. Putyin hatalmi vertikumában mindenki jól tudja, hogy vagyona attól függ, megtarthatja-e jelenlegi szerepét. Ilyenek a cár hűséges követői. Már csak azért is, mert politikájának nem látszik a vége.”

Elemzők rekordszintű csalást látnak a legutóbbi oroszországi színlelt választásokon, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„A legismertebb orosz választási szakértő, Szergej Spilkin saját elemzési módszere szerint vizsgálta meg azokat a részletes eredményeket, amelyek a Központi Választási Bizottságtól származnak, és amelyeket különben nehéz megszerezni. Szerinte összességében most legalább kétszer akkora az elcsalt szavazatok száma, mint hat évvel ezelőtt volt. Spilkin úgy látja, hogy a »Golos« független választási megfigyelői és a »Vasznije Isztorij« száműzött média számlálási adatai szerint a hivatalosan több mint 76 millió szavazatból legalább 22 millió hamis. Sőt, a »Novaja Gazeta Jevropa« című újság pedig azt állítja, hogy a hamis szavazatok száma legalább 31,6 millió.”

Felszólítás tűzszünetre a gázai háborúban

Scholz német kancellár izraeli látogatása során állandó tűzszünetre szólított fel a közel-keleti háborúban, és hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét. A szövetségesek egyre erősödő Izrael-kritikájáról a Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali konzervatív napilap ezt írja:

„Ha a javaslatok még jó szándékúak is, a történelem megtanított bennünket arra, hogy egy másik ország politikájába való beavatkozás bonyolíthatja, sőt néha még fokozhatja is a feszültséget egy konfliktusban. Az izraeliek többsége ugyanis elutasítja a kétállami megoldást. És ebben a kérdésben az övék a döntés.”

A ciszjordániai ramallahi Al Ayyam című kormánypárti napilap pedig így vélekedik:

„Öt hónap telt el a gázai háború kezdete óta. Számos ország most erős fenntartásokkal él Izrael lépéseivel szemben. Mindannyian a háború befejezésére szólítanak fel és ellenzik a most már Rafahra is kiterjesztett háborút. Ennek megfelelően sok állam, amely kezdetben Izraelt támogatta, most átgondolja álláspontját. Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont továbbra is igyekszik megakadályozni egy olyan megállapodást a Hamásszal, aminek alapján tűzszünet és fogolycsere lenne lehetséges.”

„Izrael katonai akciója a palesztinok százezreinek kényszerű kitelepítéséhez vezetett” – hangsúlyozza a lagosi The Nation című nigériai napilap, amelyik saját állítása szerint a szabadságért, az igazságosságért és a piacgazdaságért áll ki és így fordul az USA-hoz:

„Ha a világ egyetlen szuperhatalma nem mutat elszántságot az izraeli kormány arcátlanságával szemben, ez nemcsak a palesztinok millióinak jövőjét fogja befolyásolni, hanem Biden amerikai elnök novemberi újraválasztásának esélyét is. A puha diplomáciát végre hatékony eréllyel kell felváltania. A Gázai övezet és Biden saját jövője is ezen múlik.”

Milei első 100 napja argentin elnökként

Javier Milei 100 napja van hivatalában. A mexikóvárosi La Razón című tabloid szerint ez alkalom a mérlegelésére:

„Mileinek ez minden, csak nem könnyű, mert úgy döntött, hogy az egész államot felforgatja. Az állami finanszírozás és a támogatások csökkentése az infláció és a munkanélküliség növekedéséhez vezetett. Ennek ellenére Milei nem hajlandó  tudomásul venni az egyre hangosabb tiltakozásokat. A parlamentben azonban nincs egyértelmű többsége. Ezért tárgyalnia kell. Veszélyes lenne ugyanis, ha vele is megbukna egy kormány. Mert bármit is gondolnak az emberek Milei ötleteiről, még azok megvalósításánál is rosszabb lenne, ha félúton leállna, mert az csak még nagyobb inflációhoz vezetne.”

A párizsi Libération című közép-baloldali napilap, amelynek alapítói Jean-Paul Sartre és Serge July, részletesen foglalkozik az argentin társadalom megosztottságával:

„Argentínában minden második ember elfogadja Milei messiási túlbecslését és intézkedéseinek önkényességét. Ugyanakkor sokakban azt az érzést kelti, hogy a politika ismét kudarcot vall. Ezért kulcsfontosságú lesz a jövő évi félidős választás eredménye. Egyes pártok ugyanis az állam hatékonyságát a politikai túlélés kérdésének tekintik. A Milei-rendszer már mély nyomokat hagyott Argentínában. Olyan nyomokat, amelyek egyre inkább összeegyeztethetetlennek tűnnek az 1983-ban helyreállított demokrácia értékeivel.”

Ramsteini találkozó Ukrajna megsegítéséért

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap a Rheinland-Pfalz tartományban fekvő ramsteini amerikai légitámaszponton tartott, úgynevezett „ukrán kapcsolattartó csoport” találkozóját elemzi:

„Ha Austin amerikai védelmi miniszternek sikerül elfogadtatni nézeteit, akkor az Oroszország által megtámadott Ukrajna remélheti, hogy védelmi háborújában továbbra is nemzetközi támogatásra támaszkodhat. »A mai üzenetünk egyértelmű: a szabad világ nem hagyja, hogy Ukrajna kudarcot valljon« – mondta Lloyd Austin, amerikai védelmi miniszter Ramsteinben. Eddig elsősorban az USA tartotta életben Ukrajnát: abszolút számokban csaknem háromszor annyi segélyt nyújtott Ukrajnának, mint például Németország. Mivel Trump volt elnök lakájai hónapok óta akadályozzák a további segélynyújtást a [Képviselőházban], Ukrajna lassan, de biztosan kifogy a lőszerből. De Austin ennek ellenére sem hozott többet a támogatói találkozóra, mint a kitartás jelszavát. Közben Putyin orosz elnök röhög a markába, mert Trump hűséges támogatói a legértékesebb titkos fegyverének bizonyulnak. Minél tovább blokkolják ugyanis az Ukrajnának szánt támogatást, az annál jobban kedvez Oroszországnak.”

A moszkvai Kommerszánt című állami napilap szerint:

„Az ötven országból álló koalíció rendszeres időközönként találkozik Ramsteinben, hogy koordinálja az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyt. Egészen a közelmúltig izgatottan várták Kijevben a Ramstein-csoport minden találkozóját, a nagyszabású kezdeményezések és szilárd katonai segélycsomagok reményében, amelyek megfordíthatnák az ellenségeskedések hullámját. Jelenleg azonban kevés a lelkesedés. Az ilyen formátumú találkozók rutinszerűvé váltak, ahol rendszeresen hangzanak el ugyan támogató szavak, de alapvető döntések már nem születnek. Ez nem is történhet meg, ha figyelembe vesszük, hogy a nyugati koalíción belül milyen széles jelenleg a véleménykülönbség. És ez a koalíció, mint az élet mutatja, túl széles, túl amorf, minden tagjának mások az érdekei, és mindenekelőtt más az ukrán konfliktustól való kimerültsége.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)