Minden terrortámadás után felvetődik a kérdés, hogy azt miért nem előzték vagy fékezték meg az adott ország illetékes szolgálatai. A moszkvai terrortámadást követően ez a kérdés sokkal nagyobb nyomatékkal esik a latba Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében: az Egyesült Államok ugyanis még március 7-én szokatlanul konkrét figyelmeztetést intézett saját állampolgáraihoz, miszerint „szélsőségesek azt tervezik, hogy moszkvai tömegrendezvények ellen intéznek támadásokat”. A figyelmeztetés külön említi az orosz fővárosban tartandó koncerteket. Ezért az amerikai hatóságok azt javasolták saját állampolgáraiknak, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket 48 órán át a figyelmeztetés kiadását követően.

A támadás időpontja ugyan nem felel meg az amerikai figyelmeztetésbe foglaltaknak (hiszen nem március 7-től számított 48 órán belül történt), a többi tényező azonban kísérteties összhangban van a március 22-i terrortámadással.

Úgy tűnik, hogy Washingtonnak voltak ugyan részinformációi, s hogy ezek a részinformációk érintették az Iszlám Államot – azt a terrorszervezetet, amely utóbb magára vállalta a moszkvai támadást.

Az Egyesült Államok amellett, hogy saját állampolgárait figyelmeztette, azt is közölte: közvetlen kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, megosztotta hírszerzési értesüléseit az orosz hatóságokkal.

A gondot az jelenti, hogy Moszkva elvetette ezeket a figyelmeztetéseket, mutat rá összegzésében a BBC News, amelyet a Danas szemlézett.

Három nappal a terrortámadást megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy a Nyugat „provokatív közleményeket” ad ki potenciális oroszországi terrortámadásokról, s hogy „ezek a figyelmeztetések közvetlen zsarolási célzattal hangzottak el, hogy megfélemlítsék és destabilizálják az orosz társadalmat”.

Ez arra utal, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti bizalmatlanság akkora, hogy Moszkva nem is akarta komolyan venni a figyelmeztetést, hanem inkább az oroszok elleni fenyegetést látta benne.

Azt ugyanakkor még nem tudjuk pontosan, hogy az amerikaiak milyen információkkal rendelkeztek, milyen formában továbbították azokat Moszkvának, illetve azt sem, hogy ezek az információk mennyire voltak egyértelműek – a hírszerzési értesülések ugyanis nemritkán nem teljesen egyértelműek. Az azonban köztudott, hogy az USA nagy figyelemmel követi az ISIS-szel kapcsolatos híreket.

Ha az USA pontos információkat adott át Moszkvának, akkor felvetődik a kérdés: Putyin és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) miért nem vette komolyan azokat.

Ha valóban ez a helyzet, akkor Moszkva számára a terrortámadás bekövetkezte után talán könnyebb a támadást valamilyen módon Ukrajnához kötni, hogy elkerülje a felelősségvállalást és további támogatást szerezzen az Ukrajna elleni orosz háborúhoz, mint az, hogy beismerje a saját mulasztását, ami legalább 140 ember életébe került.

Egy férfi virágot helyez el egy rögtönzött emlékműnél a terrortámadás helyszínén
Forrás: AFP/Olga MALTSEVA