Feladatott a lecke a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tartományi parlamenti képviselőinek: Cserni Jován kései utóda a minap „még egy jó hír[t tett közzé az Instagramon] a szerb Vajdaságból” – három felkiáltójellel és két hivatkozással: #kultura meg #srpskavojvodina, az utóbbit nyilván a nyomaték kedvéért, ha valaki nem olvasta volna elég figyelmesen a szavait. Tette ezt ráadásul a vajdasági kormányfő alig pár nappal az után, hogy ugyanazzal az „aláírással” („Srpska Vojvodina”) halálos fenyegetést mázoltak egy független újságíró társasházának bejáratára.
Igor Mirović vajdasági kormányfő egynemzeti bejegyzése az Instagramon és az első 3 kommentár. 2024. március 29. (Képernyőmásolat/montázs)
Érdeklődéssel várjuk, hogyan fogja számonkérni magyar koalíciós partnere a soknemzetiségű tartomány miniszterelnökén, hogy Vajdaságot csak mint „szerb Vajdaságot” ismeri – legalábbis amikor az 1854-ben, a világ egyik legelső magyar nyelvű kőszínházaként létesült szabadkai Népszínház (30-40 éve tartó) befejezéséről áradozik.
Igor Mirović persze nemcsak politikus, hanem költő is – a fenti címet egyik kötetéből kölcsönöztük. Érthető tehát, hogy szívén viseli – kormányfősködésének immár nyolcadik évében – a Népszínház épületének befejezését. Kruševacról érkezve részese volt Vajdaság autonómiájának miloševići és šešelji felszámolásában: már a kilencvenes évek legelején – a joghurtforradalom nyomában – mint a tartományi főváros (bocsánat, a szerb Vajdaságban csak „székváros”-nak nevezhető) küldött-testületének alelnöke. Hogy aztán alkalmas időben átigazoljon a radikálisokból lett haladókhoz és szerbiai miniszterré, majd vajdasági kormányfővé avanzsáljon.
Ez utóbbi kinevezésében megb. Pásztor István tartományi parlamenti elnökként kedves szavakkal támogatta meg, amiről a szerb híradások így számoltak be:
„[Pásztor] Elmondta, hogy több mint 20 éve ismeri Mirovićot és dolgos, kompromisszumra kész embernek ismeri. Mirović legjobb éveiben jár, kellően tapasztalt, ugyanakkor kellő életenergiával rendelkezik az eredményes munkához… gazdag politikai tapasztalattal rendelkezik, négy ciklusban is megválasztották a Tartományi Képviselőházba, a volt [szerb–montenegrói] szövetségi szkupstinában is volt képviselő, valamint miniszter volt a szerb kormányban 2013-től 2014-ig.” Ilyen pásztori pedigrével csakis elkötelezett (szerb)vajdasági káder lehetett.
De pénteki szerbvajdaságos színháztörténete tovább is gyűrűzött. Mint a fenti képernyőmásolatok dokumentálják, bejegyzésére pár óra alatt három komment érkezett. Az első egy egzaltált, de etnikailag semleges dicséret. A második pedig három izmos karral megpecsételt, csupa nagybetűs „ÉLJEN A SZERB VAJDASÁG”. A harmadik viszont (szerbnek tűnő felhasználónév alatt) szerényen, de határozottan megjegyzi:
„Vajdaság Autonóm Tartomány, nem pedig szerb Vajdaság.”
Az érdekesség abban áll, hogy ezt a harmadik bejegyzést „valaki” pár órán belül törölte. Erre viszont csak három hozzáférőnek van technikai lehetősége: a kommentelőnek, a platform ellenőreinek, valamint az eredeti bejegyzés szerzőjének. Vajon melyikük műve volt a tényszerű megállapítás eltüntetése!?
Igor Mirović vajdasági kormányfő egynemzeti bejegyzése az Instagramon, a harmadik kommentár törlése után. 2024. március 29. (Képernyőmásolat)
Végezetül idézzük a valódi autonómiájától még a balkáni mészáros (Butcher of the Balkans, alias Slobodan Milošević) hívei által megfosztott Vajdaság jelenlegi statútumának 6-ik szakaszát:
„Vajdaság AT jogainak és kötelességeinek keretében hozzájárul a magyarok, szlovákok, horvátok, montenegróiak, románok, romák, bunyevácok, ruszinok és macedónok, valamint a Tartományban élő többi számbelileg kisebb nemzeti kisebbség–nemzeti közösség a szerb nemzettel való Alkotmányban szavatolt teljes egyenjogúságának érvényesítéséhez.”
(Emlékeztetőül: az 1974-es jugoszláv, szerbiai és vajdasági alkotmányok szerint – akkor még a tartománynak is volt alkotmánya és alkotmányos szerepe a föderáción belül! – a szerbek is egyenjogúak voltak a többiekkel, nem pedig „legegyenjogúbbak” mint „államnemzet”.)
Gondolhatnók, a vajdasági kormányfő esküt tett erre a statútumra, ha már elvállalta a megbízatást. Vajon hogyan egyezteti össze saját lelkiismeretében a „szerb Vajdaságot” az esküjében hivatkozott, fentebb idézett alkotmánnyal és statútummal?
És vajon mit szól mindehhez a VMSZ tartományi képviselőházi frakciója és pártfőnökük? Vagy a bizánci ég – és az akolmeleg pártsuba – alatt ez édeskeveset számít!?
Cserni Jován és a Szabadkai Népszínház a szrpszka Vojvodina legszebb főterén (Fotó: SZMSZ)
