Az Európai Unió huszonhét országában az ötödik legnagyobb természetes fogyást Magyarországon rögzítették – derül ki a KSH Tér-kép című friss kiadványából. A 2017-2021-es évek átlagából számolt adatok szerint a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás uniós átlaga mínusz 1,6 ezrelék volt, vagyis az EU egészében többen haltak meg, mint ahányan születtek, írja a 444.hu.
Kilenc ország volt, ahol a születések száma meghaladta a halálozásokét, ebből négyben 2 ezreléknél magasabb volt ez az érték. A másik végletet az a nyolc ország jelenti, ahol a népességfogyás 4 ezreléknél nagyobb volt, közülük sokkolóan magas, több mint 8 ezrelékes a bulgáriai mutató. A nyugat-európai országok közül már ebben az időszakban is az olasz népesedéssel voltak a legsúlyosabb problémák, de a helyzet azóta tovább romlott.
A közép-európai és szomszédos EU-tagállamok közül a magyarnál csak a horvát népesség csökkent nagyobb mértékben, Ausztriában és Szlovákiában szinte megegyezett a születések és halálozások száma, de a magyarnál a cseheknél és lengyeleknél is sokkal, Romániában enyhén jobb volt a helyzet.
A magyar népesedésről frissebb, 2022-es adatokat közölt a kiadványban a KSH, és a természetes szaporodás vagy fogyás helyett a teljes termékenységi arányszámot is közzétették megyei bontásban. Ez a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám azt mutatja meg, hogy egy nő hányszor szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült. Az arányszámnak 2,1 körül kell lennie ahhoz, hogy egy népesség fenntartható legyen, ha ennél magasabb, a népesség természetes szaporodásáról, ha ennél alacsonyabb, a népesség természetes fogyásáról beszélünk.
A megyei adatokból az látszik, hogy a születésszám a fővárosban élők körében a legkritikusabb, és bár sok fiatal költözik ki az agglomerációba, a Pest megyei adat sem túl magas, alig haladja meg az ideális érték kétharmadát. A 2,1-es szinttől messze elmarad minden megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az 1,7-es mutatót sem érték el sehol. A főváros után Baranyában és Csongrádban a legrosszabb a helyzet, az arányszám mindkét megyében 1,4 alatt marad.
Ráadásul az éves összesített adatokból azt is tudjuk, hogy 2022 óta tovább romlott a népesedési helyzet Magyarországon. A teljes termékenységi arányszám a 2022-es 1,52-ről 1,5-re csökkent a múlt évre, majd az idei első két hónap után már csak 1,39 az értéke, és idén februárban kis híján történelmi mélypontra esett a születések száma.
