A Köztársasági Geodéziai Intézet új gyakorlatot vezetett be, miszerint a hivatalos oldalain közzétennék azon jogászok listáját, akiknél a legtöbb elutasított ügy, sikertelen kérelem volt. Bár az intézmény szerint ezek az adatok a közérdeket szolgálják, a jogászok aláhúzzák, hogy ez egy elszigetelt adat, ami nem lehet a siker és az üzleti színvonal mutatója– írta a Danas.
A jogászok az elszigetelt adatokat az információkból és kontextusokból levont következtetések általános és káros kiemelésének tekintik.
Ezzel kapcsolatban Kaća Lazarevic ingatlanügynök aláhúzta, hogy ez a gyakorlat téves, mert – mint mondja – ha nyilvánosságra hozzuk azoknak az ügyvédeknek a nevét és vezetéknevét, akiknek a megoldásait elutasítják, a Hivatal hibázó alkalmazottainak nevét is közölni kell.
Ha már ezt tennék, akkor miért nem hozzák nyilvánosságra az RGZ azon tisztségviselőinek nevét,akikkel és akik miatt folyamatban lévő ügyek ezrei vannak első- és másodfokú szinten is? Miért nem hozzák nyilvánosságra azokat a hibákat, amiket a dolgozóik hoznak, hibás döntéseik nem nyilvánosak és ilyenkor az állampolgárok fizetnek. Például előszerződés alapján, rossz név vagy cím alapján regisztrálnak egy személyt, ezt követően nekünk kell fizetni az ügyvédet, hogy ezt javítsák ki, majd közzé akarják tenni az ügyvéd nevét. Az RGZ szervezetében sok hiányosság van, ami miatt az állampolgárok szenvednek – mondta Lazarevic a Danasnak, kiemelve, hogy a támadás a legjobb védekezés, és nem az állampolgárok döntöttek arról, hogy minden kérdésnek és kérésnek ügyvédeken kelljen keresztül mennie, hanem az intézmény határozott így.
Nem mehetnek be az állampolgárok a hivatalba, és mondhatják azt, hogy hiányzik egy egyedi azonosító szám a kataszterből, a tulajdonosi névjegyzékből, mert abban az időszakban,amikor a lakást vásárolták akkor nem írták be a személyi azonosító számot. Ezért ügyvédhez kell fordulni, kifizetni 25 000 dinárt. Csak az a fontos, hogy harcoljanak, nem az, hogy rendesen végezzék a munkát. Felvetődik a nyilvános adatok védelmének kérdése is, hiszen ilyen módon közzé teszik a neveket, vezetékneveket. Háború alakul ki az ügyvédek, a közjegyzők és a kataszter között – fejtette ki a Danasnak az interjúalany.
Ezzel szemben Dejan Čogurić ügyvéd, aki a 28 elutasított kérelemmel a belgrádi régió élén áll, azt állítja, hogy nem lát problémát abban, hogy a munkájával kapcsolatos információk nyilvánosak.Ezek a statisztikák arról, hogy mit csinálnak a közjegyzők és mit csinálnak az ügyvédek. Közel 10 000 kérelmem van, és 28 elutasított fellebbezés, nincs ez ellen semmi kifogásom. Tegyék közzé, ez nem befolyásolja a hírnevünket vagy az üzletmenetünket. Az első szintű elutasítás tájékoztatás, de nincs hatása, mert mind a 28 eljárás fellebbezés. Ez nem jelenti azt, hogy a kérelmek alaptalanok. Minden eljárást kiegészítsünk dokumentációval, és azok pozitívak döntésben részesülnek, tehát ez nem jelent semmit – magyarázza Čogurić. Megjegyezte azonban, a kérdés az, hogy az említett „szabványokat” hogyan mérik, és az elutasított esetekre vonatkozó elszigetelt adatok az elfogadott esetek bemutatása nélkül nem adnak teljes képet.
Jelena Marković ügyvéd, akinek ugyanannyi elutasított kérelme van, mint kollégájának, Čogurićnak, kicsit más a véleménye, ezért azt mondja, negatívan meglepte a Köztársasági Geodéziai Intézet nyilvános bejelentése, és nem világos a pontos célt illetően. Hozzátette, hogy a közzétett információk a kétlépcsős eljárás szabályának megsértését is jelentik, mivel – mint hangsúlyozta – a kérelmezőnek joga van fellebbezni a benyújtott kérelemmel kapcsolatos határozat ellen, ezért az ilyen kataszteri határozatok nem minősülnek jogerős határozatnak.
Ennek ellenére a Köztársasági Geodéziai Intézet ismételten hangsúlyozta, hogy az ügyvédek nevének és vezetéknevének közzétételében nincs semmi vitatható, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény alapján elmondásuk szerint a Köztársasági Geodéziai Intézet adatait jelenítik meg.
