Szeptemberben Szerbia és az Európai Bizottság szándéknyilatkozatot írt alá a stratégiai partnerség létrehozásáról, ami magába foglalja többek között a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelését is. Bár a nyilatkozatot az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Maroš Šefčovič és Szerbia külügyminisztere, Ivica Dačić írta alá, a közvéleményt azóta megfosztották a levél tartalmától.
A Nova Ekonomija feltette a kérdést, hogy a szerbiai lítiumbányászati projektek belekerülhetnek-e ebbe a még nem hivatalos stratégiai partnerség megállapodásába, amire az Európai Bizottság azt válaszolta:
„Igen, csak úgy, mint bármely más nyersanyag kitermelésének projektje.”
Mint válaszukban írták, abban reménykednek, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos partnerségre vonatkozó dokumentumok hamarosan aláírásra kerülnek. A Nova ekonomija feltette azt a kérdést is, hogy a szándéknyilatkozat aláírását követően történtek-e továbblépések a stratégiai partnerségben.
Az Európai Bizottság kijelentette, a szándéknyilatkozat alapján javasolják az egyetértési megállapodás létrehozását, amely startégiai partnerségete hoz létre a fenntartható nyersanyagok területén. Az Európai Unió egyik előrejelzése szerint Szerbia 2030-ra az EU feldolgozott lítiumszükségleteinek három százalékát fedezhetné.
Ahogy azt az Európai Bizottság a Nova Ekonomijának adott válaszában kifejtette, folytatták a megbeszéléseket Szerbiával a témával kapcsolatban, valamint a tárgyalások jelenleg is zajlanak.
„Örülünk, hogy Szerbia elkötelezett amellett, hogy a világgazdaság átalakításában kihasználja óriási potenciálját” – emelték ki válaszukban.
Az Európai Bizottság becslése alapján a nyersanyagokba, az akkumulátorokba, valamint az e-mobilitásba történő beruházások serkenthetik a gazdaság fejlődését, és hozzásegíthetik Szerbiát a tiszta és jól fizetett munkahelyek megteremtéséhez.
