Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom. (Hippói Szent Ágoston)

A Szenttamási Népkönyvtár szervezésében szerdán bemutatták Oberczián Géza Téridő című kötetét. A szerzővel Sándor Zoltán író, újságíró beszélgetett, írta a szenttamás.rs portál.

A könyv tartalmát megelőzően a szerző korábbi műveiről volt szó. A Nógrádgárdonyi napló 2016-ban, az Áramlás című kisregénye 2018-ban, a Hátsó szoba című novelláskötete, mely válogatott novellákat tartalmaz, 2020-ban jelent meg, Küldöttek című regénye 2021-ben, a Téridő pedig 2023-ban.

− Oberczián Géza kisregényfolyamát az idő három különböző dimenziója határozza meg: a Szingularitás a múlt idő, az Eseményhorizont a jelen idő, az Entrópia pedig a jövő idő. Mindhárom esetben a szerző mankó gyanánt a fizika tárgyából rövid szakismertetőt ad a címben szereplő jelenség mibenlétéről. Az izgalmas cselekményekkel rendelkező, feszesen elmesélt, sodró lendületű kisregényeknek az árnyalt karakterábrázolás és szabatos nyelvhasználat mellett további nagy erőssége a társadalmi háttér finom érzékeltetése, anélkül, hogy a szociális körülmények taglalása a cselekményvezetés rovására menne. A szerző kellőképpen érzi az egyensúlyt, és mindig csak a hőseire összpontosít, ügyesen elkerülve azokat a csapdahelyzeteket, amelyek egy-egy társadalmi jelenség vagy közéleti téma boncolgatására csábítanák – mondta bevezetőjében Sándor Zoltán.

Hozzátette, a szerkezeti megoldásoknak köszönhetően lényegében különálló, tartalmi tekintetben azonban lazán egymáshoz kapcsolódó kisregények azt vizsgálják, hogy az idő, annak múlása vagy egy adott pillanat, hogyan és mekkora mértékben befolyásol(hat)ja életünk alakulását a körülöttünk lévő térben.

Szerinte ha tisztában vagyunk azzal, hogy a véletlenek miféle furcsa összjátéka révén jutottunk el a múltból a jelen pillanathoz, azt is tudnunk kell, hogy összes erőfeszítésünk ellenére sem vagyunk képesek előre meghatározni a jövőnket.

Oberczián Géza elmondta, több novellát szentelt az idő kérdésének, néhány ezek közül a Hátsó szoba című, válogatott novellákat tartalmazó kötetben olvasható.

− Az idő téma mindig vissza-vissza tért, ezért döntöttem úgy, egy kisregény-trilógiát szentelek neki, így született meg a Téridő című kötet. Három, egymással szervesen összefüggő történet, mely a végére eggyé áll össze, tehát, ha akarom, nagyregénynek is tekinthető. Izgatott a kérdés, hogy hogyan lehet az idő lényegét úgy megfogni irodalmi szövegben, hogy az ne csak filozófiai, bölcsészeti kérdéseket, de a metafizikus megközelítést is tartalmazza. Sokat tanulmányoztam ebben az időben ismert fizikusok népszerű könyveit, Einstein, Carlo Rovelli és Steven Hawking írásait. Néhány fizikai jelenség kapcsán érdekes párhuzamokat véltem felfedezni többek között Henry Bergson filozófiájával, aki az idő szubjektív érzékeléséről írt – magyarul Babits Mihály nagyszerű fordításában olvashatjuk, aki maga is nagy híve volt ennek a filozófiának –, tartamnak nevezve azt az időt, amit az órával mérhető egyenletesen haladó idő mellett érzékelünk, hol lassúnak, hol gyorsnak érezve az idő múlását. Ezért lettek a kisregény címei fizikai fogalmak: Szingularitás – múltidő, Eseményhorizont – jelenidő és Entrópia – jövőidő. Hogy érthetőek legyenek az olvasók számára is ezek a fogalmak, rövid magyarázatot írtam minden kisregény elejére, ami megvilágítja, miért is ez a jelenség lett a címadó és mit takar – fogalmazott a szerző.

Szavai szerint a Téridő szerkezete bonyolultnak tűnik, ám a történetek szereplői, az események hétköznapiak, bármelyikünk kerülhet hasonló helyzetbe vagy találkozhat ilyen emberekkel.

Sándor Zoltán ésOberczián Géza a szenttamási könyvbemutatón
Forrás: Facebook/Narodna biblioteka Srbobran